Összefoglaló. Az elmúlt hónapokban életünket alapvetően
megváltoztatta a COVID–19-pandémia, melynek egészségügyi, gazdasági és
társadalmi hatásai egyelőre szinte felbecsülhetetlenek. A vírusfertőzés akut
következményei mellett egyre több adat bizonyítja a teljes népességre kifejtett
hatásait: a pszichológiai distressz, a depressziós és szorongásos tünetek,
valamint az addiktív viselkedésformák gyakoriságának növekedését. Az is nagyon
fontos kérdés, hogy a globális válsághelyzet hogyan befolyásolja az
öngyilkossági arányszámokat. Írásomban az elmúlt időszak legjelentősebb
pszichiátriai szakirodalma alapján foglalom össze a vírusfertőzés akut és
krónikus hatásait, valamint a járványhelyzet általános és specifikus
pszichológiai-pszichopatológiai következményeit, kiemelt figyelmet fordítva a
suicidiumrizikóra és a leginkább veszélyeztetett csoportokra. A vizsgálatok arra
utalnak, hogy a pandémia következtében kialakuló mentális gondok és a suicid
viselkedés egyre fontosabb népegészségügyi problémává válnak. Bár napjainkban
még a vírusfertőzöttek gyógyítása és a fertőzés terjedésének lassítása a
legfontosabb cél, mindannyiunknak fel kell készülnünk a járvány hosszú távú
következményeire. A pandémia várható negatív mentálhigiénés hatásainak
megelőzésére és enyhítésére általános és specifikus módszerek kidolgozása és
alkalmazása szükséges. Ebben az egészségügyi, mentálhigiénés és közösségi
ellátórendszerek mellett szerepet kell vállalniuk a politikai és gazdasági
döntéshozóknak, a társadalmi szervezeteknek és a média munkatársainak is.
Hatékony együttműködésük kulcsfontosságú az egyéni, közösségi és társadalmi
szinten is alkalmazható prevenciós stratégiák megvalósításában, hiszen csak így
válik lehetővé a súlyosabb mentálhigiénés problémák járványszerű elterjedésének,
a „pszichodémiának” a megelőzése. Orv Hetil. 2021; 162(10): 366–374.
Summary. In recent months, our lives have been fundamentally changed
by the COVID-19 pandemic, the health, economic, and social impacts of which are
almost invaluable for the time being. In addition to the acute consequences of
viral infection, more and more data are proving its effects on the entire
population: an increase in the incidence of psychological distress, depressive
and anxiety symptoms, and addictive behaviours. It is also a very important
question, how the global crisis is affecting suicide rates. In my paper, I
summarize the acute and chronic effects of viral infection and the general and
specific psychological-psychopathological consequences of the epidemic based on
the most significant psychiatric literature of the recent period, paying special
attention to suicidal risk and the most vulnerable groups. Studies suggest that
mental troubles and suicidal behaviour resulting from a pandemic are becoming an
increasingly important public health problem. Although the treatment of viral
infections and slowing the spread of the infection are still the most important
goals today, we all need to be prepared for the long-term consequences of the
epidemic. In order to prevent and mitigate the expected negative mental health
effects of a pandemic, it is necessary to develop and apply general and specific
methods. In addition to health care, mental health and community care systems,
political and economic decision-makers, civil society organizations and the
media must also play a role. Their effective cooperation is key to the
implementation of prevention strategies that can be applied at the individual,
community and social levels, as this is the only way to prevent the epidemic
spread of more serious mental health problems, the “psychodemia”. Orv Hetil.
2021; 162(10): 366–374.