Socioeconomic gap between neighborhoods of Budapest: Striking impact on stroke and possible explanations

Abstract

Introduction Hungary has a single payer health insurance system offering free healthcare for acute cerebrovascular disorders. Within the capital, Budapest, however there are considerable microregional socioeconomic differences. We hypothesized that socioeconomic deprivation reflects in less favorable stroke characteristics despite universal access to care. Methods From the database of the National Health Insurance Fund, we identified 4779 patients hospitalized between 2002 and 2007 for acute cerebrovascular disease (hereafter ACV, i.e. ischemic stroke, intracerebral hemorrhage, or transient ischemia), among residents of the poorest (District 8, n = 2618) and the wealthiest (District 12, n = 2161) neighborhoods of Budapest. Follow-up was until March 2013. Results Mean age at onset of ACV was 70±12 and 74±12 years for District 8 and 12 (p<0.01). Age-standardized incidence was higher in District 8 than in District 12 (680/100,000/year versus 518/100,000/year for ACV and 486/100,000/year versus 259/100,000/year for ischemic stroke). Age-standardized mortality of ACV overall and of ischemic stroke specifically was 157/100,000/year versus 100/100,000/year and 122/100,000/year versus 75/100,000/year for District 8 and 12. Long-term case fatality (at 1,5, and 10 years) for ACV and for ischemic stroke was higher in younger District 8 residents (41–70 years of age at the index event) compared to D12 residents of the same age. This gap between the districts increased with the length of follow-up. Of the risk diseases the prevalence of hypertension and diabetes was higher in District 8 than in District 12 (75% versus 66%, p<0.001; and 26% versus 16%, p<0.001). Discussion Despite universal healthcare coverage, the disadvantaged district has higher ACV incidence and mortality than the wealthier neighborhood. This difference affects primarily the younger age groups. Long-term follow-up data suggest that inequity in institutional rehabilitation and home-care should be investigated and improved in disadvantaged neighborhoods.

Health related quality of life and satisfaction with care of stroke patients in Budapest: A substudy of the EuroHOPE project

“…The impact of differences in social background on post-stroke health-related quality of life (HRQoL) has not been sufficiently evaluated in Central-Eastern European countries. Although there are some data on the consequences of social inequalities on stroke features among neighborhoods within the capital city of Hungary [ 13 ], reports evaluating HRQoL data after stroke are scarce from Central-Eastern European countries [ 14 ].…”

“…To improve long-term outcome after stroke, it would be of major importance to identify social groups and features of post-stroke care that are associated with fatality or reduced HRQoL. We previously found worse stroke outcome in patients residing in the poorest district of Budapest compared to those of the wealthiest neighborhood [ 18 , 19 ], and also found that the lower the annual taxable income, the lower the age at stroke onset in the 23 districts of Budapest [ 13 ].…”

A cerebrovascularis betegségekből eredő, idő előtti halálozás egyenlőtlenségei Európában 1990 és 2014 között

“…A Szovjetunió utódállamainak és a kelet-európai országoknak a halálozásában a rendszerváltozás után bekövetkezett változások egyes országokban összefüggést mutatnak a GDP változásával és a jövedelmi egyenlőtlenségekkel is [34,35]. Szőcs és mtsai is igazolták elemzésükben a cerebrovascularis betegségek és a szocioökonómiai helyzet összefüggését Magyarországon [36]. A cerebrovascularis halálozás vizsgálati periódusunkon belüli jelzett, átmeneti növekedéséhez hozzájárulhatott az érintett időszakban a cardiovascularis rizikófaktorok emelkedése is [37].…”

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

“…A második tanulmányban másfajta adatgyûjtési módszerrel elemeztük a hat év alatt (2002-2007 közt) bekövetkezett ACV (agyi infarktus, állo mányvérzés és TIA) miatt hospitalizált betegek adatait 16 . Ebbe a tanulmányba, megfelelô esetszámot feltételezve, már belevettük a kórházban kezelt TIA-eseteket is, mivel a patomechanizmus, az átvizsgálás stratégiája és a kezelés megegyezik az ischaemiás stroke betegségével.…”

“…A nemzetközi adatok mellett fontos megismerni a társadalmi-gazdasági státusznak a hazai stroke-ellátásra kifejtett hatását. Összefoglaló közleményünkben két szélsôséges szocioökonómiai adottságú fôvárosi kerületben végzett epi demiológiai tanulmányainkat foglaljuk össze, me lyekben mikroregionális szinten vizsgáltuk a kör nyezeti-gazdasági tényezôk stroke-ra kifejtett ha tását 15,16 . A VIII.…”