No abstract

No abstract

Background Disadvantaged socioeconomic status is associated with higher stroke incidence and mortality, and higher readmission rate. We aimed to assess the effect of socioeconomic factors on case fatality, health related quality of life (HRQoL), and satisfaction with care of stroke survivors in the framework of the European Health Care Outcomes, Performance and Efficiency (EuroHOPE) study in Hungary, one of the leading countries regarding stroke mortality. Methods We evaluated 200 consecutive patients admitted for first-ever ischemic stroke in a single center and performed a follow-up at 3 months after stroke. We recorded pre-and poststroke socioeconomic factors, and assessed case fatality, HRQoL and patient satisfaction with the care received. Stroke severity at onset was scored by the National Institutes of Health Stroke scale (NIHSS), disability at discharge from acute care was evaluated by the modified Rankin Score (mRS). To evaluate HRQoL and patient satisfaction with care we used the EQ-5D-5L, 15D and EORTC IN PATSAT 32 questionnaires. Results At 3 months after stroke the odds of death was significantly increased by stroke severity (NIHSS, OR = 1.209, 95%CI: 1.125-1.299, p<0.001) and age (OR = 1.045, 95%CI: 1.003-1.089, p = 0.038). In a multiple linear regression model, independent predictors of HRQoL were age, disability at discharge, satisfaction with care, type of social dwelling after stroke, length of acute hospital stay and rehospitalization. Satisfaction with care was influenced negatively by stroke severity (Coef. =-1.111, 95%C.

Introduction Hungary has a single payer health insurance system offering free healthcare for acute cerebrovascular disorders. Within the capital, Budapest, however there are considerable microregional socioeconomic differences. We hypothesized that socioeconomic deprivation reflects in less favorable stroke characteristics despite universal access to care. Methods From the database of the National Health Insurance Fund, we identified 4779 patients hospitalized between 2002 and 2007 for acute cerebrovascular disease (hereafter ACV, i.e. ischemic stroke, intracerebral hemorrhage, or transient ischemia), among residents of the poorest (District 8, n = 2618) and the wealthiest (District 12, n = 2161) neighborhoods of Budapest. Follow-up was until March 2013. Results Mean age at onset of ACV was 70±12 and 74±12 years for District 8 and 12 (p<0.01). Age-standardized incidence was higher in District 8 than in District 12 (680/100,000/year versus 518/100,000/year for ACV and 486/100,000/year versus 259/100,000/year for ischemic stroke). Age-standardized mortality of ACV overall and of ischemic stroke specifically was 157/100,000/year versus 100/100,000/year and 122/100,000/year versus 75/100,000/year for District 8 and 12. Long-term case fatality (at 1,5, and 10 years) for ACV and for ischemic stroke was higher in younger District 8 residents (41–70 years of age at the index event) compared to D12 residents of the same age. This gap between the districts increased with the length of follow-up. Of the risk diseases the prevalence of hypertension and diabetes was higher in District 8 than in District 12 (75% versus 66%, p<0.001; and 26% versus 16%, p<0.001). Discussion Despite universal healthcare coverage, the disadvantaged district has higher ACV incidence and mortality than the wealthier neighborhood. This difference affects primarily the younger age groups. Long-term follow-up data suggest that inequity in institutional rehabilitation and home-care should be investigated and improved in disadvantaged neighborhoods.

között futó EuroHOPE FP7es kutatási projekt többek között a strokeellátás eredményes ségének és hatékonyságának elemzésével foglalkozott. Célkitűzés: A dolgozat célja a hazai adatok bemutatása és ösz szehasonlítása a nemzetközi eredményekkel, a különbségek lehetséges okainak feltárása. Módszer: Finnország, Hol landia, Magyarország, Olaszország, Skócia, Svédország hospitalizált ischaemiás strokeeseteinek jellemzése standard módon előállított indikátorokkal történt. Adatforrásként a regulárisan gyűjtött adatok szolgáltak. A hazai elemzések 2005-2009re, a nemzetközi összehasonlítások 2008ra vonatkozóan készültek el nyers mutatókkal és többváltozós logisztikus regressziós módszerrel történő kockázatkiegyenlítési eljárással. Eredmények: Hazánkban a strokeinciden cia a finn és olasz értékek kétszerese volt (43,3/10 000 lakos). A komorbiditás nem mutatott lényeges különbségeket az országok között. Magyarországon a strokebetegek harmadannyian (19,9%) váltottak ki véralvadásgátlókat, mint a finnek. A magyar betegek halálozása az elemzett országok között a legrosszabb, harmaduk egy éven belül meghal. Ennek hátterében a hazai elsődleges prevenció elégtelensége, az akut strokebetegek felvételkori súlyosabb állapota, illetve a kórházi ellátás, az elbocsátás utáni rehabilitáció és beteggondozás hiányosságai állhatnak. Következtetés: Java solt a hazai rossz eredmények oki kutatása és ezekre alapozott intézkedések kezdeményezése. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1635-1641.