Összefoglaló.
Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok
között szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg az
európai halálozások közel feléért felelősek. Célkitűzés:
Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai és
egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és
módszerek: Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK)
finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan.
Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkező
ellátási forma, az aktívfekvőbeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 főre jutó
prevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és
nemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A heveny
szívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján az
I21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: A NEAK heveny
szívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millió
USD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ban. A teljes kiadás 95,8%-át az
aktívfekvőbeteg-szakellátás költségei (16,032 milliárd Ft; 59,321 millió USD;
50,276 millió EUR) képezték; ezen ellátási forma keretén belül összesen 16 361
fő (9742 férfi és 6619 nő) került kórházi felvételre. A valamennyi életkorra
számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia 208,54 beteg volt a férfiak és
129,61 beteg a nők esetében az aktívfekvőbeteg-szakellátásban. A nemenkénti
eloszlást tekintve az aktívfekvőbeteg-szakellátásban a férfiak abszolút száma –
a 75 év felettiek kivételével – valamennyi vizsgált korcsoportban meghaladta a
nőkét. Következtetés: Az aktívfekvőbeteg-szakellátás
igénybevétele bizonyult a legfőbb költségtényezőnek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl
1): 6–13.
Summary.
Introduction: Cardiovascular diseases have been the leading
causes of death worldwide accounting for one third of all-cause mortality, and
nearly half of mortality in Europe. Objective: The aim of our
study was to determine the epidemiological disease burden of acute myocardial
infarction. Data and methods: Data were derived from the
financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA)
of Hungary for 2018. Data analysed included annual patient numbers, prevalence
per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs
calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with acute
myocardial infarction were identified with the code: I21 of the International
Classification of Diseases, 10th revision. Results: In 2018,
NHIFA spent 16.728 billion HUF on the treatment of acute myocardial infarction,
61.902 million USD, 52.463 million EUR. Acute inpatient care accounted for 95.8%
of costs (16.032 billion HUF; 59.321 million USD; 50.276 million EUR) with
16 361 persons (9742 male; 6619 females) hospitalised. Based on patient numbers
in acute in-patient care, prevalence per 100 000 among men was 208.54, among
women 129.61 patients. In all age groups, except for patients aged >75 years,
the number of males was higher than that of females.
Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver
in the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1):
6–13.