“…Jelentősebb módosítás (pl. gyűrűfelnyílási vagy gyűrűzárási reakciók, [16][17][18] az alapváz geometriájának megváltoztatása, 19 heteroatomok beépítése, 20 vagy szteroid heterociklusok kialakítása [21][22][23] ) már nagyobb eséllyel eredményez olyan új, félszintetikus származékot, amely már nem képes kapcsolódni a hormonreceptorhoz, ugyanakkor más biológiai célmolekulával való kölcsönhatása révén egy újfajta főhatással rendelkezik. A nemi hormonok az alapvázukban található transz gyűrűkapcsolódás miatt síkszerű alkattal bírnak, királis jellegüknél fogva pedig jó modell vegyületekként szolgálhatnak a különböző kémiai reakciók alkalmazhatóságának tanulmányozására, e folyamatok korlátainak és szelektivitásának megismerésére.…”