Szegénység, projektek, közpolitikák

Abstract

Szegénység, projektek, közpolitikákPoverty, projects, public policies VÁRADI MONIKA MÁRIA VÁRADI Monika Mária: tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Budapest; varadim@rkk.hu KULCSSZAVAK: szegénység, társadalmi kirekesztettség, a szegénység mérséklését szolgáló projektek, jóléti politika, közfoglalkoztatás ABSZTRAKT: Az utóbbi években hazai és nemzetközi kutatások, jelentések sora hívja fel a figyelmet a mélyülő szegénységre, erősödő társadalmi és területi polarizációra Magyarországon. Kétségtelen, hogy e kedvezőtlen tendenciákban a válság hatásai is tetten érhetők, tanulmányomban mégis amellett kívánok érvelni, hogy az állam által végrehajtott "jóléti fordulat" perdöntő szerepet játszik a szegénységet, kirekesztettséget, egyenlőtlenségeket tápláló struktúrák, folyamatok tartósságában, fennmaradásában. Uniós tagállamként Magyarország is célul tűzte ki a szegénység és kirekesztettség mérséklését szolgáló politikák céljainak, eszközeinek átvételét, gyakorlatba ültetését. A 2013 tavaszán és nyarán tizenegy kistérségben végzett empirikus kutatásunk alapvető kérdése az volt, hogy vajon a szegénység mérséklését szolgáló, elsősorban uniós forrásokból megvalósuló projektek, programok alkalmasak-e arra, s ha igen, milyen mértékben, milyen feltételek mellett, hogy mérsékeljék a szegénység, a társadalmi kirekesztettség újratermelődésének esélyét. A szegénységet fenntartó struktúrák és folyamatok azonosítása mellett e projektek értékelésére is megkértük interjúpartnereinket. A vizsgált vidéki térségekben általános és más kutatási tapasztalatokkal egybecsengő meggyőződés, hogy a generációkon átívelően újratermelődő szegénység olyan összetett problémahalmazt jelent, amely egy-egy projekt időtartama alatt és projektszemlélettel nem oldható meg. A kedvezőtlen tendenciák megfordításához a projektek és az intézményi struktúrák, tágabban a szegénységben élők helyzetét, perspektíváit meghatározó közpolitikák céljainak, eszközrendszerének összhangja elengedhetetlen. E tekintetben Magyarországon súlyos deficitekről beszélhetünk. Az elmúlt évek közpolitikai változásai a szegénység mérséklését szolgáló projektek, programok célkitűzéseinek ellenében a szegénység és kirekesztettség mélyüléséhez vezetnek. Mivel a kormányzat a szegénység mérséklésének és kezelésének jószerivel kizárólagos eszközévé a közfoglalkoztatást tette, tanulmányunkban e program elemzésére fókuszálunk, bemutatva piactorzító, és a szegénységben élőket a munkanélküliség csapdájában, tartós függőségben, kiszolgáltatottságban tartó hatásait.ABSTRACT: This study presents some results of a qualitative research carried out in eleven different rural areas of Hungary. The topic of the research was how and to what extent different projects targeted at the alleviation of Roma and non-Roma poverty and social exclusion meet their objectives. The most important projects implemented in the disadvantaged areas and communities under study have been financed by the European Union.We can easily identify the interrela...

A kertkultúra és a háztartásgazdaság szerepe a vidéki szegények társadalmi integrációjában – 25 éves a Szociális Földprogram

“…A foglalkoztatási elem alapvetően új volt a földprogramok történetében, hiszen a program eredetileg nem foglalkoztatási, hanem szociálpolitikai célok megvalósítása érdekében jött létre, és az önellátó képesség javítása volt az elsődleges cél. A Szociális Földprogram "beterelése" a csaknem minden aktív foglalkoztatáspolitikai eszközt magába "olvasztó" közfoglalkoztatási programba azonban nem járt osztatlan sikerrel (Csoba 2010;Váradi 2015;Virág 2015). Az új feltételek között ugyanis a Szociális Földprogram eredeti célja került veszélybe: a kiegészítő jövedelmet biztosító, elsődlegesen önellátási célokat szolgáló, önálló gazdálkodásra nevelő integráció.…”

Eastern European Rurality in a Neo‐Liberal, European Union World

“…Furthermore, despite the elements of compulsion associated with them, they were appreciated by (often carefully selected) beneficiaries and representatives of local authorities alike (Kureková et al , pp. 46–70; Váradi , p. 85; Keller et al 2016, forthcoming). Generous‐hearted mayors often accommodated the beneficiaries’ labour obligations around other calls for their labour on the seasonal labour market (Hamar , p. 69; Váradi , pp.…”

“…Messing reported how such schemes were integrated into social economy initiatives in Spišský Hrhov in Slovakia (Messing , p. 27). In Hungary, the development of local authority‐run schemes, some based on earlier social land programmes (Váradi , p. 17), into social co‐operatives which provided cheap fruit and vegetables for local social institutions, became a policy desideratum of the ‘Start’ programme. These prompted concerns about the market‐distorting impacts of the schemes on their market competitors (Fekete and Lipták ; Váradi , pp.…”

“…In Hungary, the development of local authority‐run schemes, some based on earlier social land programmes (Váradi , p. 17), into social co‐operatives which provided cheap fruit and vegetables for local social institutions, became a policy desideratum of the ‘Start’ programme. These prompted concerns about the market‐distorting impacts of the schemes on their market competitors (Fekete and Lipták ; Váradi , pp. 87–88) and complaints from some mayors that they were having to become collective farm chairman (Váradi , p. 87).…”

“…These prompted concerns about the market‐distorting impacts of the schemes on their market competitors (Fekete and Lipták ; Váradi , pp. 87–88) and complaints from some mayors that they were having to become collective farm chairman (Váradi , p. 87). There is not a little irony in the fact that the solution to the rural poverty of post‐socialist capitalism was seen in some quarters as the recreation of state‐supported producer co‐operatives.…”