Natural decrease and out-migration are the main processes causing depopulation of rural areas in most of the easternEU countries. The causes of depopulation are varied as well as numerous and might differ within the same country or even a region. Both internal and international migration play an important role inthepopulation decline in Lithuania, but their relative importance differ from region to region. Depopulation leads to a falling population density and therefore to the shrinkage of social networks, especially in the rural areas. It has broad consequences for the life quality, causes pessimistic attitudes and threatens the future development of the sparsely populated areas. There is little hope that the existing demographictrends will change in the nearest future. However, the analysed processes are usually perceived purely negatively, thoughit is not true in somerespects.

Szegénység, projektek, közpolitikákPoverty, projects, public policies VÁRADI MONIKA MÁRIA VÁRADI Monika Mária: tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaság-és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, Budapest; varadim@rkk.hu KULCSSZAVAK: szegénység, társadalmi kirekesztettség, a szegénység mérséklését szolgáló projektek, jóléti politika, közfoglalkoztatás ABSZTRAKT: Az utóbbi években hazai és nemzetközi kutatások, jelentések sora hívja fel a figyelmet a mélyülő szegénységre, erősödő társadalmi és területi polarizációra Magyarországon. Kétségtelen, hogy e kedvezőtlen tendenciákban a válság hatásai is tetten érhetők, tanulmányomban mégis amellett kívánok érvelni, hogy az állam által végrehajtott "jóléti fordulat" perdöntő szerepet játszik a szegénységet, kirekesztettséget, egyenlőtlenségeket tápláló struktúrák, folyamatok tartósságában, fennmaradásában. Uniós tagállamként Magyarország is célul tűzte ki a szegénység és kirekesztettség mérséklését szolgáló politikák céljainak, eszközeinek átvételét, gyakorlatba ültetését. A 2013 tavaszán és nyarán tizenegy kistérségben végzett empirikus kutatásunk alapvető kérdése az volt, hogy vajon a szegénység mérséklését szolgáló, elsősorban uniós forrásokból megvalósuló projektek, programok alkalmasak-e arra, s ha igen, milyen mértékben, milyen feltételek mellett, hogy mérsékeljék a szegénység, a társadalmi kirekesztettség újratermelődésének esélyét. A szegénységet fenntartó struktúrák és folyamatok azonosítása mellett e projektek értékelésére is megkértük interjúpartnereinket. A vizsgált vidéki térségekben általános és más kutatási tapasztalatokkal egybecsengő meggyőződés, hogy a generációkon átívelően újratermelődő szegénység olyan összetett problémahalmazt jelent, amely egy-egy projekt időtartama alatt és projektszemlélettel nem oldható meg. A kedvezőtlen tendenciák megfordításához a projektek és az intézményi struktúrák, tágabban a szegénységben élők helyzetét, perspektíváit meghatározó közpolitikák céljainak, eszközrendszerének összhangja elengedhetetlen. E tekintetben Magyarországon súlyos deficitekről beszélhetünk. Az elmúlt évek közpolitikai változásai a szegénység mérséklését szolgáló projektek, programok célkitűzéseinek ellenében a szegénység és kirekesztettség mélyüléséhez vezetnek. Mivel a kormányzat a szegénység mérséklésének és kezelésének jószerivel kizárólagos eszközévé a közfoglalkoztatást tette, tanulmányunkban e program elemzésére fókuszálunk, bemutatva piactorzító, és a szegénységben élőket a munkanélküliség csapdájában, tartós függőségben, kiszolgáltatottságban tartó hatásait.ABSTRACT: This study presents some results of a qualitative research carried out in eleven different rural areas of Hungary. The topic of the research was how and to what extent different projects targeted at the alleviation of Roma and non-Roma poverty and social exclusion meet their objectives. The most important projects implemented in the disadvantaged areas and communities under study have been financed by the European Union.We can easily identify the interrela...

AbsztraktTanulmányunkban a hátrányos helyzetű vidéki terekből induló külföldi munkavállalási célú, döntően cirkuláris migráció és mobilitás individuális, családi tapasztalatait de Haas ágencia fogalma nyomán a struktúrák által meghatározott és korlátozott migrációs törekvések és migrációs képességek funkciójaként értelmezzük.Ez a megközelítés lehetővé teszi azoknak a strukturális kényszereknek az azonosítását, amelyek a különböző generációkhoz tartozó roma és nem roma nők és férfiak migrációs törekvéseinek kialakulásához és migrációs döntéseihez vezetnek, ugyanakkor arra is módot nyújt, hogy elemezzük, melyek a migrációs képességet lehetővé tevő erőforrások, tőkék, s azok milyen szerepet játszanak a különböző migrációs utakban.Kulcsszavak: migrációs ágencia, aspirációk, képességek, hálózatok Forced mobility: migrant trajectories in peripheral rural areas Abstract This paper presents evidence related to an ongoing qualitative research carried out in three rural areas of Hungary. Drawing on de Haas's meta-theoretical concept of migratory agency, we interpret migration as a function of aspirations and capabilities. This approach allows us to identify the structural conditions within Hungarian society which prompt Roma and non-Roma people to migrate, and which shape migration aspirations and capabilities. The main question posed is to identify the kinds of human, cultural and social capital that migrants have access to, and can mobilise in the process of migration.