Kényszerű mobilitás: migrációs utak hátrányos helyzetű vidéki terekben

Abstract

AbsztraktTanulmányunkban a hátrányos helyzetű vidéki terekből induló külföldi munkavállalási célú, döntően cirkuláris migráció és mobilitás individuális, családi tapasztalatait de Haas ágencia fogalma nyomán a struktúrák által meghatározott és korlátozott migrációs törekvések és migrációs képességek funkciójaként értelmezzük.Ez a megközelítés lehetővé teszi azoknak a strukturális kényszereknek az azonosítását, amelyek a különböző generációkhoz tartozó roma és nem roma nők és férfiak migrációs törekvéseinek kialakulásához és migrációs döntéseihez vezetnek, ugyanakkor arra is módot nyújt, hogy elemezzük, melyek a migrációs képességet lehetővé tevő erőforrások, tőkék, s azok milyen szerepet játszanak a különböző migrációs utakban.Kulcsszavak: migrációs ágencia, aspirációk, képességek, hálózatok Forced mobility: migrant trajectories in peripheral rural areas Abstract This paper presents evidence related to an ongoing qualitative research carried out in three rural areas of Hungary. Drawing on de Haas's meta-theoretical concept of migratory agency, we interpret migration as a function of aspirations and capabilities. This approach allows us to identify the structural conditions within Hungarian society which prompt Roma and non-Roma people to migrate, and which shape migration aspirations and capabilities. The main question posed is to identify the kinds of human, cultural and social capital that migrants have access to, and can mobilise in the process of migration.

Rural youth and their lack of mobility

“…A kilencvenes években erősen visszaesett a belső vándorlás a munkaerőpiaci folyamatok, elsősorban a munkanélküliség növekedésének, a lakásépítések csökkenésének, és az ingatlanpiaci pan gásnak a következményeként. A mobilitási arányszám a kilencvenes évek végén, de az EU-s tagságot közvetlenül követő évben sem érte el a hatvanas évek szintjét, és a magyar lakosság mobilitását rendkívül szerénynek minősíti a szakértői elemzés (Dövényi 2007(Dövényi , 2009Bálint -Gödri 2015 Kovách 2012, a leszakadó településekről induló kényszermobilitás (Váradi et al 2017), a fejlesztési források egyenlőtlen elosztása és gyenge hatékonyságú felhasználása (Horzsa 2018) következtében 2017-ben a falusi elvándorlók aránya a községben élők teljes népességen belüli arányának felelt meg (197 304 fő, 2. táblázat).…”

A kapcsolathálózatok szerepe a migrációban egy cigányfalu perspektívájából

“…A helyi egyházi iskolában egy időben rendszeresen feltűntek külföldiek, akik amellett, hogy angolt tanítottak, a faluban éltek egy ideig. Tapasztalataink alapján az intézmények jelenléte és helyi igényekhez igazodó működése, az erős családi, baráti, ismerősi hálózatok megtartó ereje okán e településről és a környező falvakból jóval kevesebb roma indult külföldre, mint a csak valamivel szegényebb, de intézményhiányosabb borsodi településekről (Váradi et al 2017). …”

“…Indultunk Fontos kiemelnünk, hogy az anyagi instabilitás, a hosszú távú biztos jövőkép hiánya nemcsak a cigányfaluban élő, ám magasabb státuszú, mondhatjuk a társadalom alsó osztályához tartozó családokra jellemző, hanem a hasonló társadalmi státuszú nem romákra is (Váradi et al 2017). …”

Out of the Frying Pan Into the Fire?

“…By following this thread of enquiry and by interrogating the multi-directional transnational mobility trajectories of different social networks from Peteri, and from the surrounding villages, this paper attempts to illustrate the consequences of these movements for the mobile people's and their families.There is burgeoning academic literature on Roma transnational mobilities, which rejects the hegemonic and homogenising distorted notions of Romani migration, widespread in European public discourse (Kóczé, 2017), and more and INTERSECTIONS. EAST EUROPEAN JOURNAL OF SOCIETY AND POLITICS, 4(3): 4-28. more research findings indicate that different Roma networks' westward transnational migration from CEE countries can best be described as labour migration (Vidra, 2013;Grill, 2015;Váradi et al, 2017;Virág, 2018;Yildiz and de Genova, 2017;Leggio and Matras, 2017;Greenfields and Dagilyte, 2018). However, there is still little knowledge on 'invisible', transnationally mobile Roma workers, even if the number of such workers have been growing in the last decade.…”

“…I have known Robi for five years now, from my previous fieldwork, from the time when the culture of migration had spread all over this region (Durst, 2013;Vidra 2013, see also: Hárs, 2016Váradi et al, 2017). At that time, he was considering going to Canada, following his Roma networks, to escape from his and his family's racial stuckedness, and to grab the opportunities available there.…”