Táblagép az osztályteremben

Abstract

Táblagép az osztályteremben Az új tanulási környezettel kapcsolatos tanári tapasztalatok Az egri Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola ésGimnáziumban J elen írás szerzői főképp aziránt érdeklődtek, hogy az oktatási folyamatban alkalmazott újmédia-eszközök a pedagógusok szemszögéből milyen megítélésűek, milyen tapasztalatokról számolnak be e téren a technológia oktatásban történő alkalmazásá-ról. A kutatások jelentős része általában a tanulóra fókuszál, és az oktatási folyamat egyéb szereplőinek, a szülőknek és a pedagógusoknak kisebb teret engednek a tapasztalatokat illetően. Ezen hiányosság feloldására a tanulmányban bemutatásra kerülő fókusz-csoportos interjú során tehát arra kerestük a választ, hogy az elektronikus tanulási környezetben alkalmazott tanulási-tanítási modellek milyen lehetőségeket rejtenek, és adott esetben milyen kihívásokat állítanak a pedagógusok elé, akik a mindennapi munkájukban alkalmazzák az információs és kommunikációs technológia eszközeit, megteremtve a tudáson alapuló társadalom jövőjét. Tanulási-tanítási modellek az új tanulási környezetbenAz új technológiákkal kapcsolatos fejlesztések nem csupán a versenyszféra, hanem az oktatás területén is éreztetik hatásukat. Az innovációkban érintett vállalatok mintegy "laboratóriumként", kísérleti terepként tekintenek az iskolai közegre. A jelenlegi oktatási rendszert többnyire az ipari társadalmak iskolája jellemzi, amelyben bár jelen van az információtechnológia, mégsem azzal a funkcióval, amelyet az információs és tudá-salapú társadalom neki szán. Tanulmányunkban az elektronikus tanulási környezettel kapcsolatos tanulási-tanítási modellek bemutatására vállalkozunk. A BYOD, azaz a "Hozd magaddal a saját eszközöd" szemlélet arra épül, hogy a tanulók tanulás közben is végezhetnek személyes tevékenységeket, és szabadidejükben is tanulhatnak, azaz maguk osztják be az idejüket, amely hozzájárulhat a tanulással szembeni pozitív attitűd és a személyes tanulási környezet kialakításához. A modell a folyamatos és hatékony tanulást segíti, amelynek köszönhetően a tanulók különböző helyszínekről és eszközökről elérhetik a tananyagot (curriculum) és a különféle oktatási alkalmazásokat, valamint interakcióba léphetnek a pedagógussal.A Hozd magaddal a saját eszközöd modell az ipari szférából került át az oktatás területére. A koncepció iránti fogékonyságot és érdeklődést jól mutatja, hogy az elmúlt években tért hódítottak az erre épülő hazai és nemzetközi pedagógiai kutatások és iskolakísérletek. 4 A modell alapelve, hogy a tanulók a mindennapokban már rutinosan használt IKT-eszközeiket (pl. okostelefon, iPpad) az iskolában, a tanítás-tanulás folyamatában is alkalmazzák, és akár a személyes tanulási környezet kiépítése is megvalósul rajtuk. További előnye, hogy a tanulók állandóan az eszköz birtokában vannak, így ezen keresztül az információelérés, az adatokhoz való hozzájutás és a folyamatos kapcsolattartás is megvalósulhat. Ezek eredményeképpen hozzájárulhat a trialogikus tanuláselmélet (Paavola és Hakkarainen, 2005, idézi Molnár és Kárpát...

Mobiltechnológiával támogatott kutatásalapú tanulás

“…A mobil tanulás és a mobiltechnológiák oktatási jelentősége a hazai szakirodalomban is megjelenik (Benedek, 2007;Kőrösi et al, 2015;Kőrösné Mikis, 2007;Molnár et al, 2020). Alkalmazása gyakran feltűnik az idegen nyelvek tanításában (Kétyi, 2016), de a táblagépek, laptopok és e-könyvek oktatási célú alkalmazásának vizsgálatára is találhatunk példákat (Herzog & Racsko, 2016;Kárpáti et al, 2015;Kis-Tóth et al, 2014;Molnár et al, 2013).…”

Az anyanyelvi nevelés lehetőségei a digitális távoktatás rendszerében

“…Erre a gondolatra épül az úgynevezett BYOD-mozgalom is (Bring your own device), vagyis Hozd a saját eszközödet! az iskolába, vond be a tanulási folyamatba, így a tanulási folyamat életszerűbbé, a különbség az iskola és a hétköznapok világa között csökkenthetővé válik (Hercog & Racsko, 2016) .…”

“…Az elmúlt években számos vizsgálatot végeztek a pedagógusok IKT-eszközhasználatával kapcsolatban (Buda, 2017;Hercog & Racsko, 2016;Lévai, 2014;Molnár & Gonda, 2018), ezek a felmérések mind azt bizonyítják, hogy egyre többféle IKT-eszköz (pl . : okostelefon, tablet, interaktív tábla, számítógép, projektor stb .)…”