Társadalmi és üzleti célok és tevékenységek kombinálása magyarországi társadalmi vállalkozásoknál – Fókuszban a romákat, a nőket és a fogyatékossággal élő embereket támogató szervezetek

Abstract

A társadalmi vállalkozások társadalmi és üzleti célokkal és tevékenységekkel együttesen rendelkező kezdeményezések. A társadalmi és üzleti stratégiai irányok hibrid szervezetekben valósulnak meg, ennek potenciális hátrányaival (az üzleti cél kompromittálhatja a társadalmi eredményességet, és a társadalmi cél csökkentheti az üzleti hatékonyságot) és előnyeivel (forrásokat hozhatnak társadalmilag fontos, korábban forráshiányos területekre, és innovatív megoldásokat teremthetnek). Ez a hibriditás a magyarországi társadalmi vállalkozásokban is megjelenik. Cikkünkben bemutatjuk, hogy tizenöt hazai társadalmi vállalkozás milyen lehetőségekkel és nehézségekkel szembesül. A vizsgált vállalkozások három eltérő társadalmi csoportot céloznak meg: nőket, fogyatékossággal élő embereket, és romákat. A legfontosabb tanulság, hogy a társadalmi vállalkozók leginkább a pénzügyi fenntarthatósággal küzdenek, amelynek egyrészt az alapvető forráshiány az oka, másrészt a vállalkozói ismeretek hiányosságai okoznak nehézségeket. Szintén akadály az előítéletekkel szembeni küzdelem, különösen a romák és fogyatékossággal élő személyek esetében. Végül, a társadalmi vállalkozás koncepciójának elfogadottságán és elismertségén is lehetne javítani, ami szintén hozzájárulna a szervezetek fenntarthatóbb működéséhez.

Kettős elköteleződésből fakadó feszültségek a társadalmi vállalkozások körében = Tensions as a result of the dual commitment of social enterprises

“…Az egyszerre jelen lévő üzleti és társadalmi célok, gyakran egymásnak ellentmondanak, ütközésük pedig feszültségeket teremt a működésben (Moss et al, 2011;Primecz et al, 2021;Siegner et al, 2018;Smith et al, 2013). A társadalmi vállalkozók alapvető célja mások jóllétének segítése, mely bennük is kellemes érzéseket kelthet, saját jóllétüket is növelve (Douglas & Prentice, 2019), ugyanakkor a két érdekrendszer közötti feszültségek növelik a társadalmi vállalkozók stressz-szintjét és csökkentik szubjektív jóllétüket (Kibler, Wincent, Kautonen, Cacciotti & Obschonka, 2019).…”

“…A bemutatott célrendszerből fakadó feszültségek a társadalmi vállalkozások sajátjai és központi meghatározói (Jenner, 2016;Mason & Doherty, 2016;Primecz et al, 2021), az egymással ellentétes irányú törekvések ütközése, inkonzisztens célok, normák és értékek jelenléte működésük meghatározója (Smith et al, 2013). A kutatás során feszültség alatt azokat a dilemmákat értjük, melyek a társadalmi vállalkozások működése során jelentkeznek, a kettős (gazdasági és társadalmi) elköteleződés, egymással ellentétes irányú törekvések ütközése, potenciálisan egymással össze nem egyeztethető, egyszerre meg nem valósítható célok, normák és értékek eredményeképpen (Smith et al, 2013;Zahra et al, 2009).…”

“…A társadalmi vállalkozások társadalmi problémák megoldására törekednek üzleti vállalkozásokon keresztül (Smith, Gonin, & Besharov, 2013), így egyszerre szükséges üzletileg fenntarthatónak lenniük és megoldást kínálniuk aktuális társadalmi problémákra, azaz célrendszerük kettős: egyszerre gazdasági és társadalmi (Roh, 2016;Szemán, 2017). A társadalmi vállalkozás olyan hibrid modell, ahol egymással versengő logikák gyakran ellentétesek és ellentmondanak egymásnak (Mason & Doherty, 2016;Jenner, 2016;Smith et al, 2013;Primecz, Kiss & Toarniczky, 2021). Az üzleti és társadalmi küldetések ütközése pedig feszültségeket teremt a működés során, melyek a társadalmi vállalkozások központi meghatározói (Do-herty, Haugh & Lyon, 2014, Smith et al, 2013.…”

“…Az üzleti és társadalmi küldetések ütközése pedig feszültségeket teremt a működés során, melyek a társadalmi vállalkozások központi meghatározói (Do-herty, Haugh & Lyon, 2014, Smith et al, 2013. A társadalmi vállalkozásokkal foglalkozó szakirodalom mennyisége folyamatosan nő (Mason & Doherty, 2016;Sastre-Castillo, Peris-Ortiz & Danvila-Del Valle, 2015) és hazánkban is egyre nagyobb kutatói figyelmet kap Bereczk, Kádárné Horváth, Péter, Síposné Nádori & Szegedi, 2018;Bereczk & Bartha, 2019;Bozsik, Szemán & Olajos, 2019;Kiss, Primecz & Toarniczky, 2020;Krátki & Kiss, 2021;Primecz, Kiss & Toarniczky, 2019;Primecz et al, 2021;Putzer & Bányai, 2019;Takács, 2021aTakács, , 2021b. Számos empirikus kutatás foglalkozott a társadalmi vállalkozások meghatározásával és általános megértésével (Borzaga & Solari, 2004; TÓTH JANKA -REPISKY MÁTÉ…”

A társadalmi vállalkozásokat fejlesztő szervezetek fejlesztési folyamatai és eszközei

“…A társadalmi vállalkozások elméleti megközelítéseivel összevetve, a fejlesztő szervezetek meghatározásaiban egyaránt fellelhető a pénzügyi fenntarthatóság szem előtt tartása, a diverzifikált bevételi struktúra (Dees & Anderson meghatározása in Mihály, 2017), a piacosodás jelensége (Sandberg, Elliott, & Petchel, 2020), a kettőscélrendszer-megközelítés, amely tartalmazza az üzleti szemléletet és működést és az üzletimodell-megközelítés Gidron, 2016;Repisky & Tóth, 2019;Primecz et al, 2021). Azonban eltérés figyelhető meg az Ashoka, a NESsT (Mihály, 2019) és az Európai Bizottság meghatározásaival szemben, amelyek közül az első két esetben kiemelt szerepet kap az innováció, utóbbi esetben pedig a szervezet belső viszonyait fejtik ki (Kiss & Mihály, 2019).…”