Társadalmi innováció a városi desztinációk versenyképességének szolgálatában. Fókuszban az éjszakai gazdaság hatásainak menedzselése

Abstract

Az éjszakai gazdaság fejlesztése számos nagyvárosban hozott pozitív változást a desztináció versenyképességében, különösen ami a jövedelmeket és a turisztikai élményt illeti. Ugyanakkor a lehetséges hatások kezelése számos kihívást tartogat, hiszen a helyiek jóléte és jólléte áll a versenyképesség legfontosabb céljai között. Jelen cikk célja egyrészt annak megvilágítása, hogy egy terület csak akkor lehet versenyképes, ha az mind a látogatók, mind a helyiek jóllétét tudja hosszú távon szolgálni. Másrészt cél az éjszakai gazdaság problémaköréhez tartozó megoldási lehetőségek áttekintése, amelyeket illetően fellelhető a várospolitikai elméletek terén ismert kreatív város menedzselése és abban a helyi politikai erők szerepe éppúgy, mint a társadalmi innováció, a helyiek tanulása, együttműködése révén létrejött megoldások köre. Mindezen kérdést Budapest romkocsma-negyedére vetítve vizsgálják a szerzők, amely napjainkban számos vitától hangos, az éjszakai gazdaság és a turizmus okozta negatív hatások miatt, amelyek megoldására eddig nem születtek hatékony lépések. Az éjszakai gazdaság hatásait kvalitatív interjúk mentén vizsgálják a negyedben mind a helyiek, mind a látogatók megkérdezésével, kikristályosítva a legfontosabb problémaköröket és megoldási lehetőségeket, továbbá a közelmúltban megjelenő civil kezdeményezések jellemzőit feltérképezve, amelyek társadalmi innováció mentén a hatások menedzselését irányozzák meg, az irányításpolitikai lépések korlátozottsága okán. Kulcsszavak: desztinációs versenyképesség, városfejlesztés, társadalmi innováció, éjszakai gazdaság, romkocsma-negyed The development of the night-time economy has improved the destination competitiveness of many big cities. Income and tourism experiences, in particular, have been the most affected by this change. However, managing the potential negative impacts and harmonising the interests of stakeholders represent challenges. The purpose of this article is to show that a destination can only be competitive if it can serve the long-term well-being of both visitors and locals. In this research the authors provide an overview of the problems of the night-time economy and analyses the available solutions. Urban politics and local political forces are determinant factors that influence the management of a creative city. Furthermore, they focus on the solutions provided by social innovation. which involves the learning and cooperation of locals. In this paper, all these aspects are analysed in the context of Budapest's ruin pub quarter, which is nowadays the focus of debates as the negative effects of the night economy have not yet been effectively resolved. The impact of the night-time economy is examined through qualitative interviews in the quarter with locals and visitors to crystalize the most important issues and solutions as well as by mapping the characteristics of recent civil initiatives which are the driving force of social innovation due to the limited effectiveness of the measures of urban policies.

Buli van? – Mitől lehet vonzó Budapest VII. kerülete a hazai fogyasztók számára?

“…A túlturizmus kezelését szolgáló menedzsment módszerek egyike az az egyre gyakrabban alkalmazott eljárás, mely az érintett desztináció látogathatóságának limitálását célzó szabályozások és korlátozások bevezetésén alapul (KRUCZEK 2019). Lévén, hogy a túlturizmus jelenléte az éjszakai gazdaságban jellemző, jó megoldásnak bizonyulhat az éjszakai polgármesteri tisztség bevezetése (PINKE-SZIVA et al 2020). További, a gyakorlatban is alkalmazható megoldás a hosszútávon is vonzó, minden érintett számára elfogadható és hiteles imázs kialakítása (PINKE-SZIVA et al 2020).…”

“…Lévén, hogy a túlturizmus jelenléte az éjszakai gazdaságban jellemző, jó megoldásnak bizonyulhat az éjszakai polgármesteri tisztség bevezetése (PINKE-SZIVA et al 2020). További, a gyakorlatban is alkalmazható megoldás a hosszútávon is vonzó, minden érintett számára elfogadható és hiteles imázs kialakítása (PINKE-SZIVA et al 2020). Ezzel növelni lehet a desztinációban töltött éjszakák számát, a bevételeket, és olyan utazói csoportokat lehet megszólítani, akik magasabb költéssel jellemezhetőek és más -a helyiek életvitelével jobban összeegyeztethető, őket mindennapi tevékenységeikben kevésbé zavaróprogramok iránt is érdeklődnek.…”