Települési környezetvédelem Magyarországon: Egy kutatás előfeltevései

Abstract

Az alábbi cikk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, Helyi önkormányzati szerepek és eszközök az ökológiai fenntarthatóság megvalósításában címet viselő, alapvetően jogtudományi (de emellett szociológiai és politológiai) megközelítésű kutatás bevezető tanulmánya. Célja rögzíteni az interdiszciplináris kutatás hipotéziseit és várható eredményeit. Úgy véljük, hogy a helyi cselekvési szintnek az ökológiai fenntarthatóság elérésében játszott szerepe nélkülözhetetlen, habár nem egyedüli, és nem is az elsődleges tényező. Ha az önkormányzatok túl sok feladatot és hatáskört kapnak, akkor azokat nem tudják megfelelően ellátni, illetve a környezetpolitika, környezetjog egészének hatékonysága gyenge (hiszen számos probléma nem közelíthető meg helyi szinten). Ha túl kevés feladatuk, illetve hatáskörük van, akkor amellett, hogy csorbul a helyi önkormányzáshoz való jog, a környezetpolitika, illetve környezetjog összességében megint nem lesz eléggé hatékony. Egyensúlyt kell tehát találni valahol, ami a változó lehetőségek és kihívások függvényében nem egy statikus egyensúly, hanem csakis dinamikus egyensúly lehet, folyamatos súlypontváltoztatással. Abból indulunk ki, hogy környezeti fenntarthatósági szempontból jelenleg is számos változás indokolt, melyek részben intézményi, strukturális jellegűek. Úgy véljük, hogy a helyi közösségek igényei, érdekei és elvárásai sem hagyhatók figyelmen kívül, ezért a kérdéskör értelmezése során több aktor szempontjaival és cselekvéseivel kell számolni.

Vasúti közlekedés során keletkező zajok okainak és hatásainak elemzése

“…Ennek következtében a közúti zajförrásök kezelése és csökkentése kiemelt föntösságú válik a fenntartható és élhető várösi környezet kialakításában. A közlekedési ágazatök közül a legnagyöbb területre kiterjedő és a legtöbb embert érintő zajförrás a közúti közlekedés [20], amelynek zajkiböcsátását befölyásölja a förgalöm nagysága és összetétele, az útbúrkölat fajtája és minősége, valamint a gépjárművek állapota [21], [22] ).…”

Fenntarthatóság és klímaadaptáció a városfejlesztésben – lock-in elemzés Budapest XVII. kerületének példáján keresztül

“…A magyar nyelvű szakirodalomban is szép számmal találunk a városi fenntarthatóságot különböző területekről értékelő tanulmányokat, melyek -a teljesség igénye nélkül -a zajszennyezés (Baros 2012), a közlekedés (Csiszár et al 2019Fleischer 2019;Zefreh, Török 2020), a zöldfelületek (Kántor et al 2017;Szabó et al 2016), a települési környezetvédelem jogi összefüggései (Fodor et al 2016), vagy éppen a kapcsolódó városértelmezések, például a kreatív és okos város (Baji 2017;Egedy 2017;Kun 2016;Lados, Tóth 2019) területén születtek. A Kárpát-medencére vonatkozó regionális klímamodellek (Kis et al 2017;Pongrácz et al 2014;Torma 2019) szerint a nyári hőhullámok, valamint a megváltozó csapadékviszonyok alapvetően befolyásolják a városok jelen-és jövőbeli éghajlati sérülékenységét.…”

Urbanizáció és környezeti fenntarthatóság, különös tekintettel a vízgazdálkodásra

“…A természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnak mindenkor összehangban kell lennie a környezet fenntartóképességével, a termelésnek és a fogyasztásnak környezetünk ökológiai egyensúlyával kell alkotnia egy minőségileg is megújult fenntartható városi modellt (RECHNITZER et al, 2014;FODOR et al, 2016). …”