The competition–cooperation paradox in inter-firm relationships: A conceptual framework

The coopetition paradox and tension: The moderating role of coopetition capability

“…al, 2009) and coopetition (Gnyawali & Park, 2011;Gnyawali et. al., 2012) we define the concept of coopetition capability as the ability to think paradoxically and to initiate processes that help firms attain and maintain a moderate level of tension, irrespective of the strength of the paradox.…”

“…The paradoxical thinking refers to understanding, accommodating and responding well to the contradictory demands of coopetition. It involves coopetition mindset and experience (Gnyawali & Park, 2011), analytical capability (Gnyawali et. al, 2012), as well as the cognitive complexity to hold contradictions in mind while still retaining the ability to function effectively (Denison et.…”

“…Based on previous research on coopetitive tension, we define external tension as the tension experienced from pursuing conflicting goals and economic interest (Fang et al, 2011), the difficulty in balancing these interests (Bengtsson et al, 2010), the difficulties in simultaneously performing activities based on contradicting logics of interaction (Bengtsson & Kock, 2000), and the difficulties in simultaneously co-creating and appropriating value (Gnyawali et al, 2012, Ritala & Sainio, 2014.…”

Versenytársak együttműködésének hatása a regionális gazdasági fejlődésre

“…ezt nem nehéz belátni, mert azonos vagy egymáshoz közeli földrajzi egységen rivális cégek egyszerre kooperálnak és versenyeznek egymással, hogy felhalmozott vállalatközi kapcsolati tőkéjüket gazdasági tőkévé konvertálhassák (Gnyawali és szerzőtársai [2016]). ez a paradoxon feszültséget implikál a koopetícióban részt vevők közötti kapcsolatban, a szakirodalom ezt koopetíciós feszültségnek nevezi (Lado és szerzőtársai [1997], Gnyawali-Madhavan [2001], Chen [2008], Smith-Lewis [2011]). Koopetíciós feszültség leggyakrabban akkor tör felszínre, amikor a cégek hálózati pozíciója megváltozik, és az átalakulással járó konfliktusok eszkalálódnak a hálózatban (Johansson [2012]).…”

“…Talán általánosságban megállapítható, hogy akkor alakul ki megfelelő egyensúly a valóságban, amikor egyik fél sem érzi veszélyeztetve eredményes outputját a koopetíció miatt. a koopetíciós feszültség adekvát kezelésében főszerepet játszik a kvalifikáltabb, kifinomultabb üzleti kultúrával rendelkező vállalati menedzsment (Gnyawali-Madhavan [2001], Chen [2008], Dorn és szerzőtársai [2016]). a vállalati menedzsmentnek kiemelkedő szerepe van a stratégiai rugalmasság megteremtésében, amely megfelelő egyensúlyt (right balance) teremt kooperáció és verseny között (2. ábra).…”