The contribution of personality traits and social norms to the gender pay gap: A systematic literature review

Abstract

The gender pay gap is a persistent and pervasive problem. This study systematically reviews the literature on two determinants of the wage gap that have attracted attention more recently: the contribution of personality traits and social norms. Based on 39 studies identified, we discuss how personality traits and social norms are operationalized and how much of the gender wage gap they explain. We find that both are important in understanding the gap and that they are closely related, most notably, as preferences are reflections of personality traits and social norms. However, there is no clear consensus on the constructs, what they precisely capture and how to measure them. Thus, there is a great deal of heterogeneity in the results, with the contribution of personality traits and social norms to the pay gap ranging from a few to more than 20%. The literature is not conclusive on whether these factors rather explain the gap or are a source of discrimination. Key limitations of this literature emanate from concerns about the potential endogeneity of personality traits and social norms, and that studies have largely ignored that we can adapt our personality, preferences, and attitudes in adult life.

A háztartáson belüli jövedelemeloszlás hatása a szubjektív jóllétre : Egy szakadásos regressziós elemzés eredményei

“…Ennek megfelelően a háztartáson belüli szerepelvárások és munkamegosztás egyenlőbbé válása növelheti a háztartástagok elégedettségét. Tágabban értelmezve, ezek az eredmények az attitűdöknek és a társadalmi normáknak a nemek közti jövedelem-egyenlőtlenség magyarázatában játszott szerepét (Fortin 2005, Roethlisberger et al 2023) is segíthetnek megérteni, mivel egy lehetséges mechanizmus hatását sejtetik. Nevezetesen, mivel az elégedetlenség vagy elégedettség előre jelezheti a tényleges viselkedést is (Frijters 2000, Clark 2001, Bryson-Forth-Stokes 2017 így elképzelhető, hogy a háztartáson belüli jövedelemeloszlással való elégedetlenség miatt a nő kilép a munkaerőpiacról vagy alacsonyabb jövedelmet biztosító munkát vállal (Bertrand-Kamenica-Pan 2015).…”

Parenting and Gender as Impact Factors for Social Participation, Quality of Life, and Mental Health in Long COVID

“…Research within the social sciences has consistently highlighted gender inequities in caregiving responsibilities, family roles, employment, career advancement, and income, all of which are deeply rooted in social norms and expectations. 16 - 18 The COVID-19 pandemic has resulted in pressure toward pre-existing established social roles, for example, by increasing care work for family members (eg, through home-schooling) during stay-at-home orders (lockdowns), absence from work and shift to home-office, etc. Furthermore, females have been particularly affected by dismissal from work during the COVID-19 pandemic compared to males.…”

Las Brechas Salariales Por Género en El Sector Asalariado Del Turismo Peruano: Prepandemia Y Poscuarentena

“…En el campo laboral, algunas brechas como la generacional y de género guardan cierta conexión; en donde, si bien es cierto, los jóvenes de ambos géneros suelen presentar un menor ingreso debido a la edad, al compararlos se evidencia que las mujeres continúan recibiendo un ingreso más bajo (Gutiérrez Aragón & Gassiot Melian, 2020). Estas diferencias ocurren a pesar de mayor presencia laboral de las mujeres, mayor consciencia de la discriminación y presión por la equidad de salarios (Roethlisberger et al, 2022).…”