Search citation statements
Paper Sections
Citation Types
Year Published
Publication Types
Relationship
Authors
Journals
Bevezetés: Az ESC 2021-es Szívelégtelenség Irányelve egyértelmű útmutatást ad a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésére. A konvencionális neurohormonális antagonista hármas terápia (TT) (RASi + βB + MRA) a legújabb vizsgálatok eredményei alapján a minden beteg számára javasolt készítményeket illetően az SGLT2i-kkel egészült ki. Célkitűzés: Célunk volt annak felmérése a 2021-es Szívelégtelenség Irányelv tükrében, hogy a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében milyen az első vonalbeli négyes terápia (QT) (RASi + βB + MRA + SGLT2i) alkalmazási aránya, és a terápia milyen hatást gyakorol a prognózisra. Módszer: Intézetünk Szívelégtelenség Részlegén 2021. 04. 01. és 2023. 12. 31. között szívelégtelenség miatt hospitalizált, konszekutív csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenvedő betegcsoport retrospektív adatelemzését végeztük. A betegeket a 2021-es Szívelégtelenségi Irányelv publikálása előtt, illetve azt követően hospitalizált csoportba soroltuk. A gyógyszeres terápia alkalmazása közötti különbségeket Fisher-teszttel elemeztük. Az 1 éves halálozást Kaplan–Meier-féle analízissel és log-rank teszttel hasonlítottuk össze. Eredmények: A 346 fős kohorsz (férfi: 76%, kor: 61 [50–70] év, koszorúér-betegség: 46%, diabetes: 36%, pitvarfibrilláció/flutter: 42%, LVEF: 25 [20–30]%, becsült glomerularis filtrációs ráta: 57 [45–73] ml/min/1,73 m2; NT-proBNP: 4848 [2389–9307] pg/ml) nagy arányban részesült TT-ben (83%) és QT-ben (51%) elbocsátáskor. Az ESC 2021-es Szívelégtelenség Irányelvének publikálását követően az SGLT2i-k alkalmazása szignifikánsan javult (19% vs. 60%, p<0,001; az Irányelv publikálása előtt vs. után hospitalizált csoportban), így a QT-n lévők aránya is jelentősen emelkedett (19% vs. 54%, p<0,001). A TT (0% vs. 3%), illetve QT (0% vs. 2%) céldózisú alkalmazásában nem volt (p>0,05) különbség a csoportok között. A QT-t kapók 1 éves halálozása kedvezőbben alakult (12% vs. 13% vs. 32%, p<0,001; QT vs. TT vs. TT/QT alkalmazásának hiánya). Következtetések: Az ESC 2021-es Szívelégtelenség Irányelve áttörést hozott a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében. Eredményeink bizonyítják, hogy az SGLT2i-k bevezetése, a QT alkalmazása a hazai gyakorlatban is megvalósítható a szívelégtelenség miatt hospitalizált betegeknél, melyek mellett kedvezőbb prognózis figyelhető meg, mint a TT-t/QT-t nem kapó betegeknél. Orv Hetil. 2024; 165(18): 698–710.
Bevezetés: Az ESC 2021-es Szívelégtelenség Irányelve egyértelmű útmutatást ad a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésére. A konvencionális neurohormonális antagonista hármas terápia (TT) (RASi + βB + MRA) a legújabb vizsgálatok eredményei alapján a minden beteg számára javasolt készítményeket illetően az SGLT2i-kkel egészült ki. Célkitűzés: Célunk volt annak felmérése a 2021-es Szívelégtelenség Irányelv tükrében, hogy a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében milyen az első vonalbeli négyes terápia (QT) (RASi + βB + MRA + SGLT2i) alkalmazási aránya, és a terápia milyen hatást gyakorol a prognózisra. Módszer: Intézetünk Szívelégtelenség Részlegén 2021. 04. 01. és 2023. 12. 31. között szívelégtelenség miatt hospitalizált, konszekutív csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenvedő betegcsoport retrospektív adatelemzését végeztük. A betegeket a 2021-es Szívelégtelenségi Irányelv publikálása előtt, illetve azt követően hospitalizált csoportba soroltuk. A gyógyszeres terápia alkalmazása közötti különbségeket Fisher-teszttel elemeztük. Az 1 éves halálozást Kaplan–Meier-féle analízissel és log-rank teszttel hasonlítottuk össze. Eredmények: A 346 fős kohorsz (férfi: 76%, kor: 61 [50–70] év, koszorúér-betegség: 46%, diabetes: 36%, pitvarfibrilláció/flutter: 42%, LVEF: 25 [20–30]%, becsült glomerularis filtrációs ráta: 57 [45–73] ml/min/1,73 m2; NT-proBNP: 4848 [2389–9307] pg/ml) nagy arányban részesült TT-ben (83%) és QT-ben (51%) elbocsátáskor. Az ESC 2021-es Szívelégtelenség Irányelvének publikálását követően az SGLT2i-k alkalmazása szignifikánsan javult (19% vs. 60%, p<0,001; az Irányelv publikálása előtt vs. után hospitalizált csoportban), így a QT-n lévők aránya is jelentősen emelkedett (19% vs. 54%, p<0,001). A TT (0% vs. 3%), illetve QT (0% vs. 2%) céldózisú alkalmazásában nem volt (p>0,05) különbség a csoportok között. A QT-t kapók 1 éves halálozása kedvezőbben alakult (12% vs. 13% vs. 32%, p<0,001; QT vs. TT vs. TT/QT alkalmazásának hiánya). Következtetések: Az ESC 2021-es Szívelégtelenség Irányelve áttörést hozott a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében. Eredményeink bizonyítják, hogy az SGLT2i-k bevezetése, a QT alkalmazása a hazai gyakorlatban is megvalósítható a szívelégtelenség miatt hospitalizált betegeknél, melyek mellett kedvezőbb prognózis figyelhető meg, mint a TT-t/QT-t nem kapó betegeknél. Orv Hetil. 2024; 165(18): 698–710.
Bevezetés: Az Európai Kardiológus Társaság 2023-ban megújított Szívelégtelenség Irányelve gyorsított terápiaoptimalizációt javasol minden, szívelégtelenségben szenvedő beteg számára hospitalizációt követően a prognózis javítása érdekében a STRONG-HF vizsgálat alapján. Ugyanakkor a STRONG-HF vizsgálat szigorú randomizációs kritériumokkal rendelkezett, így a napi gyakorlatban széles körű megvalósíthatóságáról nem állnak rendelkezésre adatok. Célkitűzés és módszer: Célkitűzésünk intézetünk Szívelégtelenség Részlegén hospitalizált, majd Szívelégtelenség Ambulanciánkon követett, kilenc, egymást követő gyorsított terápiaoptimalizáción átesett, csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenvedő beteg retrospektív pilotvizsgálatának bemutatása. A gyorsított terápiaoptimalizációra való alkalmasságuk meghatározása a STRONG-HF vizsgálat alapján felállított kritériumok szerint történt (systolés vérnyomás ≥100 Hgmm, szívfrekvencia ≥60 min–1, szérumkáliumszint ≤5 mmol/l, becsült glomerularis filtráció ≥30 ml/min/1,73 m2). Eredmények: Vizsgált betegeink életkora 33 és 74 év közötti, a felvételi NT-proBNP mediánértéke 4786 (1670–13283) pg/ml, a becsült glomerularis filtrációs ráta 92 (58–101) ml/min/1,73 m2, a szérumkáliumszint 3,9 (3,6–4,3) mmol/l, a systolés vérnyomás 134 (115–136) Hgmm, a szívfrekvencia 113 (96–134) min–1, a bal kamrai ejekciós frakció 23 (20–34)% volt. A kórházi felvételkor egy-egy betegnél céldózis alatti négyes és hármas terápia került alkalmazásra, míg a többi esetben a stratégiai gyógyszerek közül kettő vagy kevesebb gyógyszercsoportot alkalmaztunk. Elbocsátáskor egy beteg kivételével bevezetésre került a négyes terápia: RASi (renin-angiotenzin-rendszer-gátló) esetén az elért dózis átlagosan a céldózis 61%-a, βB (béta-blokkoló) esetén a 26%-a, MRA (mineralokortikoidreceptor-antagonista) esetén a 97%-a volt, SGLT2i- (nátrium-glükóz-kotranszporter-2-gátló) kezelésben nyolc beteg részesült. A hathetes utánkövetés során jelentős szövődmény nem jelentkezett. A gyorsított terápiaoptimalizációt követően RASi esetén átlagosan a céldózis 94%-át, βB esetén a 93%-át, MRA és SGLT2i esetén a 100%-át értük el. Hat beteg esetén céldózisú négyes terápia került feltitrálásra, míg három esetben a tünetes hypotonia és/vagy bradycardia gátolta a RASi és βB dózisemelését. A betegek visszajelzései alapján a gyorsított terápiaoptimalizáció nem jelentett jelentős megterhelést, a szoros kontroll azonban növelte a biztonságérzetüket. Következtetés: Eseteink alapján a szívelégtelenség első vonalbeli gyógyszeres kezelésének a nemzetközi irányelv szerinti gyorsított terápiaoptimalizációja kivitelezhető és biztonságos volt a szívelégtelenség miatti hospitalizációt követően. A betegeken nagy dózisú négyes terápia volt elérhető. A gyorsított terápiaoptimalizáció mind a klinikustól, mind a betegtől kellő odafigyelést igényelt. Orv Hetil. 2024; 165(31): 1197–1205.
Bevezetés: Az Európai Kardiológus Társaság 2021-es Szívelégtelenség Irányelvének tükrében a szívelégtelenségben szenvedő betegek gondozásának kulcsfontosságú része a betegoktatás, többek között az öngondoskodás elemeinek megtanítása, a sürgősségi állapotok felismerésével kapcsolatos ismeretek oktatása. Célkitűzés: Az Intézetünkben zajló komplex szívelégtelenség-betegoktatási program hatásának felmérése a szívelégtelenséggel, öngondoskodással kapcsolatos ismeretekre, illetve azok tartós fennmaradására. Módszer: Az Intézetünk Szívelégtelenség Részlegén szívelégtelenség-tünetegyüttes miatt 2023. 06. 01-jétől hospitalizált betegek körében strukturált betegoktatási programot folytattunk. A betegek és hozzátartozóik egy interaktív előadáson vettek részt azzal a céllal, hogy elsajátítsák a szívelégtelenség fő jellemzőivel, az öngondoskodással, a sürgősségi állapotok felismerésével kapcsolatos ismereteket. Az oktatást megelőzően, közvetlenül az oktatás után, illetve 3 és 6 hónap múlva 11 kérdésből álló, egyszerű választásos kérdőívvel mértük fel a betegek ismereteit. Továbbá vizsgáltuk az öngondoskodással kapcsolatos napi teendők gyakorlásának változását. Eredmények: Vizsgálatunkban a betegoktatási programban részt vevő első 87, szívelégtelenség-tünetegyüttes miatt hospitalizált, konszekutív beteg adatait elemeztük. 76%-uk férfi, mediánéletkoruk 56 (45–64) év volt. Szívelégtelenség miatt korábban 45%-ukat hospitalizálták. Az oktatás hatására a betegek ismeretei szignifikánsan javultak a kérdőíven elért összpontszám alapján (9 [8–10] vs. 11 [11-11] pont, p<0,001; oktatás előtt vs. után). Az ismeretek tartósan, stabilan fennmaradtak (p<0,001) a 3 (9 [8–10] vs. 11 [10–11] pont; oktatás előtt vs. után 3 hónappal) és a 6 hónapos (9 [8–10] vs. 11 [10–11] pont; oktatás előtt vs. után 6 hónappal) utánkövetés során. Az öngondoskodással kapcsolatos napi teendők (vérnyomás-, pulzus-, testsúlymérés, a folyadékbevitelre való odafigyelés) gyakorlása az önbevallás alapján a betegoktatási program hatására szignifikánsan (p<0,001) javult. Következtetés: Eredményeink alapján a szívelégtelenséggel foglalkozó nővér bevonásával végzett strukturált betegoktatási program javítja a betegek szívelégtelenséggel, öngondoskodással kapcsolatos ismereteit, melyek felmérésünk alapján tartósan megmaradtak. Továbbá a betegoktatási program hatására az öngondoskodással kapcsolatos napi teendők gyakorlása jelentősen javult. Mindezek a szívelégtelenség miatti hospitalizáció során végzett betegoktatás jelentőségére hívják fel a figyelmet. Orv Hetil. 2024; 165(37): 1461–1471.
scite is a Brooklyn-based organization that helps researchers better discover and understand research articles through Smart Citations–citations that display the context of the citation and describe whether the article provides supporting or contrasting evidence. scite is used by students and researchers from around the world and is funded in part by the National Science Foundation and the National Institute on Drug Abuse of the National Institutes of Health.
customersupport@researchsolutions.com
10624 S. Eastern Ave., Ste. A-614
Henderson, NV 89052, USA
This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.
Copyright © 2025 scite LLC. All rights reserved.
Made with 💙 for researchers
Part of the Research Solutions Family.