The Implementation of New Special Education Legislation in Finland

Pesonen, Henri; Itkonen, Tiina; Jahnukainen, Markku; Kontu, Elina; Kokko, Tiina; Ojala, Terhi; Pirttimaa, Raija

doi:10.1177/0895904814556754

Cited by 51 publications

(54 citation statements)

References 19 publications

(20 reference statements)

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Although this documentation has all the necessary elements, these might vary from one municipality to another (Pesonen 2016). This can be explained by the autonomy schools and municipalities have in implementing special education legislation (Pesonen et al 2015). Furthermore, the documentation might be a paper version that is completed by hand or entirely online.…”

Section: Transition Planning Documentationmentioning

confidence: 99%

The Transition to Upper Secondary Level After Basic Education for Adolescents with Autism Spectrum Disorder in Finland

Pesonen

Pirttimaa

Rämä

et al. 2019

Educating Students With Autism Spectrum Disorder in China and Finland

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

This chapter provides an exploration of the preparation of pupils with autism spectrum disorder (ASD) for transition to upper secondary level after Finnish basic education. It also examines the importance of supports required during the transition phase. Two examples of pupils with ASD (Kalle and Maija) are utilized to illustrate how to plan and support pupils with ASD during their initial post-school transition. Transitions are defined, after which education opportunities after basic education for pupils with ASD in Finland are examined. This is followed by a brief illustration of the Finnish comprehensive school system to provide context with a focus on support arrangements and the preparation of support for transition. Then, the individual transition-planning documents are examined, after which the two cases of Kalle and Maija are introduced. This is followed by an illustration of the use of the documents in practice for the two pupils. The summary includes a discussion of implications for future directions.

show abstract

Section: Transition Planning Documentationmentioning

confidence: 99%

The Transition to Upper Secondary Level After Basic Education for Adolescents with Autism Spectrum Disorder in Finland

Pesonen

Pirttimaa

Rämä

et al. 2019

Educating Students With Autism Spectrum Disorder in China and Finland

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Ezeket a kis csoportokat a 'special class teacher', vagyis a speciális tanítók oktatják. Ezek a pedagó-gusok tanítói végzettséggel rendelkeznek, melyet egy éven keresztül speciális tanítói kreditekkel (60 kredit) egészítettek ki (Bús, 2015;Lavonen, 2014;Pesonen, Itkonen, Jahnukainen, Kontu, Kokko, Ojala és Pirttimaa, 2015).…”

Section: A Jelenlegi Finn Iskolarendszerunclassified

Tanárképzés Finnországban

Bús¹

2015

Iskolakultúra

View full text Add to dashboard Cite

Bevezetés Számos hazai és nemzetközi fórumon került sor a 2012-es mérések elemzésére, ezek megmutatták, hogy a magyar diákok szignifikánsan az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek mindhárom területen: matematikából 17, szövegértésből 8, természet-tudományokból pedig 7 ponttal maradtak el a magyar tanulók az OECD-átlagtól; a legjobban teljesítő országoktól pedig matematikából 136 ponttal, szövegértésből 82 ponttal, természettudományból 86 ponttal maradtak le tanulóink. A másik ijesztő adat azoknak a tanulóknak a száma, akik a mérések 2. szintjét sem érik el, amely pedig "minimálisan szükséges a modern társadalmi életben való hatékony részvételhez" (Balázsi, Ostorics, Szalay, Szepesi és Vadász, 2013, 29. o.). Matematikából ma a magyar 15 évesek 28,1 százaléka, szövegértésből 19,7 százaléka, természettudományból pedig 18 százaléka nem éri el ezt a minimális szintet (Balázsi és mtsai, 2013); vagyis a jövő generáció egyötödének sorsa igencsak kétséges a társadalmi beilleszkedés szempontjából, hiszen nem rendelkeznek az egyes területek alapszintű ismeretével sem.A 2012-es mérés eredményei nem meglepetésszerűen kerültek elénk; tanulóink már az első PISA mérések óta elvárásainkon alul teljesítenek. A probléma gyökere a rendszerben keresendő, és az érdemi változtatás eléréséhez megfontolandó minél mélyebbre hatolni a problémák feltárása és a beavatkozás során. Láthatóan nem elég a tünetek kezelése, vagyis a tanterv megújítása és a szabadon választható tanár-továbbképzési kínálat bőví-tése; érdemes az oktatási folyamat ennél is korábbi pontjára, a tanárképzés időszakára helyezni vizsgálódásunk fókuszát, és itt megkeresni, megtalálni, kezelni a probléma gyö-kerét. Egészen addig nem várhatunk érdemi változást tanulóink tudásszintjében, amíg maguk a pedagógusok sem kapnak olyan szintű képzést, amely lehetővé tenné a diákok számára a fejlődést.A magyar iskolarendszer és tanárképzési rendszer előnyei és hibái a neveléstudomány szereplői számára nem ismeretlenek. Azonban a jelen tanulmány célja nem ezek felsorolása vagy vizsgálata. A változtatás érdekében érdemes áttekinteni a PISA rangsor elején álló országok oktatási rendszereit, és megvizsgálni, mi az, amit ők másképp vagy jobban

show abstract

“…Finnish research has often used ethnographic data from everyday school life, for instance in studies of individualised teaching in heterogeneous classrooms (Rytivaara & Vehkakoski, 2015) and studies of educational practices that included students with significant disabilities (Pesonen et al, 2015). These sources represent research that examines pedagogical practices in schools in relation to inclusive educational ideology.…”

Section: Finlandmentioning

confidence: 99%

“…Most studies had starting points in disability policy and human rights' perspectives on inclusive education and their implementation in different educational contexts in Finland (e.g. Itkonen & Jahnukainen, 2007;Lempinen, 2016;Pesonen et al, 2015). Many of the researchers used perspectives that come from social theorisations on disability as a socially created category rather than as an attribute of individuals (e.g.…”

Section: Finlandmentioning

confidence: 99%

Nordic perspectives on disability studies in education: a review of research in Finland and Iceland

et al. 2018

View full text Add to dashboard Cite

Disability studies in education (DSE) is an interdisciplinary field derived from the need to re-conceptualise special education dominated by a medical perspective on disability. In this article we identify what characterises DSE research and consider whether there is a case for arguing for a specific field of DSE in Finland and Iceland. Our analysis is based on a review of 59 studies published by Finnish and Icelandic scholars during the time period of ratification process of the UN Convention on the Rights of People with Disabilities from 2007 to 2016 in Finland and Iceland. We suggest that DSE has emerged as a dynamic area of research in both countries. It has provoked researchers to analyse disability in social contexts and turn the gaze from individual person with disabilities to the social structures and educational policies and practices. The fields of DSE in Finland and Iceland have not developed in identical ways and both have fluid crossovers to related fields such as disability studies and inclusive education. We argue for the potential of DSE to contribute to the discussion on educational equality and social justice. However, this requires opportunities to bring together scholars across disciplinary borders.

show abstract

The Implementation of New Special Education Legislation in Finland

Cited by 51 publications

References 19 publications

The Transition to Upper Secondary Level After Basic Education for Adolescents with Autism Spectrum Disorder in Finland

The Transition to Upper Secondary Level After Basic Education for Adolescents with Autism Spectrum Disorder in Finland

Tanárképzés Finnországban

Nordic perspectives on disability studies in education: a review of research in Finland and Iceland

Contact Info

Product

Resources

About