The Legacy of the Treaty of Guadalupe Hidalgo on <i>Tejanos'</i> Land

Hernandez, S A Damian

doi:10.1111/j.0022-3840.2001.00101.x

Cited by 6 publications

(7 citation statements)

References 2 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

Section: The Border Regionmentioning

confidence: 99%

“…The U.S.-Mexico Border has a history of being a politically contested region (Hernández 2001). Under the Treaty of Guadalupe Hidalgo, the United States acquired the Borderlands from Mexico in 1848 (Del Castillo 1992; Hernández 2001). Anglos living on newly ceded territory treated Mexican Americans as inferior, stripping them of their land and racializing them as “indolent, ignorant, and debased” (Alonso 2008:34; Hernández 2001).…”

Section: The Border Regionmentioning

confidence: 99%

“…Under the Treaty of Guadalupe Hidalgo, the United States acquired the Borderlands from Mexico in 1848 (Del Castillo 1992; Hernández 2001). Anglos living on newly ceded territory treated Mexican Americans as inferior, stripping them of their land and racializing them as “indolent, ignorant, and debased” (Alonso 2008:34; Hernández 2001). Today’s racialization of Mexicans and Mexican Americans on the Border carries reminders of this early essentialism.…”

Section: The Border Regionmentioning

confidence: 99%

See 2 more Smart Citations

On the (Racial) Border: Expressed Race, Reflected Race, and the U.S.-Mexico Border Context

Gonlin

Jones

Campbell

2019

Sociology of Race and Ethnicity

View full text Add to dashboard Cite

In this era of growing immigration and debates about the U.S.-Mexico Border, the authors tackle a question that is growing in importance as the Border is at the forefront of national debate: Do people (White or Latinx) who believe that they are seen as Latinx experience more community division on the basis of proximity to the Border? The authors use data from the 2015 Texas Diversity Survey to examine the experience of racialization for people living in different social environments. The authors find that Latinxs who live closer the U.S.-Mexico Border are more likely to believe that they are perceived by others as Latinx, demonstrating how racialization is contextual and variable across space. The authors show that these differences are consequential for a sense of community division: Latinxs feel more community division when they live closer to the Border and believe that strangers see them as Latinx, even after controlling for socioeconomic characteristics, gender, age, and characteristics of the place where respondents live. In sum, the authors find important relationships between reflected race, proximity to the Border, and the construction of community division.

show abstract

Section: The Border Regionmentioning

confidence: 99%

Section: The Border Regionmentioning

confidence: 99%

Section: The Border Regionmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

On the (Racial) Border: Expressed Race, Reflected Race, and the U.S.-Mexico Border Context

Gonlin

Jones

Campbell

2019

Sociology of Race and Ethnicity

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…El Pasót formálisan 1598-ban alapí-tották (habár folyamatosan csak 1827 óta lakják) (Okubo 2005), míg a mai Ciudad Juárez történelme 1659-re vezethető vissza (Arreola, Curtis 2003). Ennek az urbánus térségnek a kettéosztottsága, valamint az önálló El Paso létrejötte az 1848-as Guadalupe Hidalgó-i béke eredménye, amely a két esztendeig tartó, Mexikó vereségével és az USA jelentős területi gyarapodásá-val végződő mexikói-amerikai háborút zárta le (Hernandez 2001).…”

Section: A Vizsgált Térség Bemutatásaunclassified

“…Ugyanakkor az Egyesült Államokhoz csatolt, ritkán benépesült területek roppant kiterjedése, valamint az a tény, hogy e területek korábban mexikói ál-lampolgársággal rendelkező lakossága nem kényszerült menekülni addigi lakhelyéről, elejét vette az olyasféle drámai társadalmi átrendeződéseknek, amelyek révén az USA-mexikói határ éles kulturális választóvonallá válhatott volna. A mexikói felmenőkkel bíró lakosok mindmáig a helyi népesség többsé-gét képezik az Egyesült Államok déli határvidékén, és ők adják az ország teljes spanyol ajkú közösségének közel felét (Hernandez 2001, Portes 2006. Az EP-CJ régióban különösen jól megfigyelhető, hogy a népesség bőrszín szerinti relatív homogenitása, a spanyol nyelv dominanciája, valamint a spanyol és angolszász kultúra bizonyos lényeges hasonlóságai (például a keresztény ér-tékrend vagy -ezzel összefüggésben -a család intézményének fontos társa-dalmi szerepe) megakadályozták a két város társadalmának egymástól való markáns eltávolodását (Portes 2006).…”

Section: Helyi Szintű Együttműködési Kezdeményezésekunclassified

A határ menti együttműködés lehetőségei, korlátai és eredményei az El Paso – Ciudad Juárez régióban

Llera¹,

Gyuris

López-Nórez³

2011

TéT

View full text Add to dashboard Cite

A határ menti együttműködés lehetőségei, korlátai és eredményei az El Paso -Ciudad Juárez régióbanThe possibilities, obstacles and achievements of cross-border cooperation in the El Paso -Ciudad Juárez region FRANCISCO J. LLERA, GYURIS FERENC, ANGELES LOPEZ-NOREZKULCSSZAVAK: határ menti együttműködés, gazdasági integráció, határzóna, Mexikó, NAFTA ABSZTRAKT: A tanulmány El Paso és Ciudad Juárez ikervárosának példáján mutatja be az USA-mexikói határon átívelő együttműködési kezdeményezések alapvető jellemzőit. A határtérség általános földrajzi kontextusa, valamint az egyes projektek fő jellemzői mellett bemutatjuk a kooperációt elősegítő, illetve azt hátráltató társadalmi, politikai és gazdasági tényezőket. Feltárjuk, miként akadályozza az intenzív helyi szintű kooperációt a helyi elitek gazdasági és politikai motivációinak különbözősége, valamint a két város gazdasági egyenlőtlenségeinek fennmaradásában való érdekeltsé-ge egy olyan közegben, ahol egyébként a határ két oldalán lakó népesség kulturális homogenitása, közös identitása alapvetően adott. Elemezzük továbbá a határzónát érintő szövetségi szintű kezdeményezéseket, különös tekintettel ezek relatív sikeressé-gére a gazdasági együttműködés területén. Ugyanakkor azonosítjuk a kooperáció kiteljesedését ezen a szinten is nehezítő tényezőket, amelyek a kétségtelen eredmé-nyek ellenére komolyan akadályozzák a kapcsolatok további elmélyülését. KEYWORDS

show abstract

“As We Forgive Our Debtors”: Mexico'sEl BarzónMovement, Bankruptcy Policy in the United States, and the Ethnography of Neoliberal Logic and Practice

Kingsolver¹

2008

Rethinking Marxism

View full text Add to dashboard Cite

The Legacy of the Treaty of Guadalupe Hidalgo on Tejanos' Land

Cited by 6 publications

References 2 publications

On the (Racial) Border: Expressed Race, Reflected Race, and the U.S.-Mexico Border Context

On the (Racial) Border: Expressed Race, Reflected Race, and the U.S.-Mexico Border Context

A határ menti együttműködés lehetőségei, korlátai és eredményei az El Paso – Ciudad Juárez régióban

“As We Forgive Our Debtors”: Mexico'sEl BarzónMovement, Bankruptcy Policy in the United States, and the Ethnography of Neoliberal Logic and Practice

Contact Info

Product

Resources

About