The relationship between alexithymia and hypnotic susceptibility: A review of the literature

Abstract

Elméleti háttér: Számos klinikai megfigyelés és kutatási eredmény utal rá, hogy a hipnózis iránti fogékonyság és az alexitímia hátterében közös -részben azonos, részben ellentétes irányban ható -mechanizmusok mûködnek. Ennek ellenére csak néhány tanulmány talál-ható a szakirodalomban, ami közvetlenül a két konstruktum kapcsolatával foglalkozik. Úgy tûnik, hogy a disszociatív hajlam, a fantáziakészség, az empátia és a mások érzelmei-nek azonosítására való képesség mind a hipnábilitás, mind az alexitímia szempontjából meghatározó jelentôségûek. Ezek a tulajdonságok (a disszociáció kivételével) egy tágabb kategória, a mentalizációs készség elemeinek tekinthetôk. Neuroanatómiai, neurofizioló-giai és pszichogenetikai kutatások eredményei pedig azt sugallják, hogy az alacsony hipnotikus válaszkészség és az alexitímia központi idegrendszeri és neuroendokrin korrelá-tumai átfednek egymással. Célkitûzés: A hipnotikus fogékonyság és az alexitímia közös tényezôinek azonosítása. Módszer: Releváns szakirodalmi tanulmányok áttekintése és elemzése. Eredmények: A hipnózis iránti fogékonyság és az alexitímia egyaránt kapcsolatban áll a disszociációval. A magasabb hipnábilitás erôsebb, a magasabb alexitímia gyengébb kép-zeleti bevonódással és aktivitással függ össze. Úgy tûnik, a hipnábilis/"lexitímiás" (nem alexitímiás) személyek mind a saját, mind mások érzelmeit inkább képesek azonosítani és azokra reagálni, mint az alacsony hipnábilitású/alexitímiás személyek. A két konstruktum hátterében átfedô (legnagyobbrészt ellentétes) neuroendokrin, neurofiziológiai és pszichogenetikai mechanizmusok állnak. Következtetések: A szakirodalmi adatok alapján feltételez-zük, hogy a hipnábilitás és az alexitímia egymással összefüggô jelenségek, de kapcsolatuk nem lineáris. Feltételezzük, hogy köztük a mentalizációra való képesség és a másodlagos, elhárító funkciójú disszociáció közvetít. Összefüggésük feltárása további empirikus vizsgálatot igényel. A hipnábilitás és az alexitímia viszonyának megértése elôsegítheti egyes mentális és pszichoszomatikus betegségek hatékonyabb hipnoterápiás kezelését.

Hypnotic susceptibility and mentalization skills in the context of parental behavior

“…These findings were supported by our own research on perceived parental rearing style and hypnotizability (Költő, 2008;Költő & Bányai, 2008) and will be supplemented by further empirical evidence in the present thesis. In line with the social cognitive theories, we have found that hypnotic response is also influenced by contextual factors like time, setting (group versus individual) (Költő, Gősi-Greguss, et al, 2014), or the gender of the hypnotist (Költő, 2012).…”

“…The perceived authority of the H may influence the subjects' emotional involvement in the hypnosis, even in standard laboratory hypnosis sessions (Bányai, Varga, & Gősi-Greguss, 2001). In an earlier phase of the present study it was demonstrated that female Hs evoked more positive and less negative emotions in their subjects (although the behavioral hypnotizability scores did not differ); still, there was a small but significant gender interaction (gender of the S × gender of the H) in HGSHS:A observer-scores (Költő, 2012). Hypnotists seem to be more hypnotizable than the general population (Gősi- Greguss, Bányai, & Varga, 1996), although their hypnotizability is not related to the perceived harmony of their interaction as either they or their Ss experience it in hypnosis (Varga, Józsa, Bányai, & Gősi-Greguss, 2012).…”