The Rutgers School

Abstract

In this article, the Zerubavelian culturalist cognitive paradigm which comprises an emerging Rutgers School of Sociology is presented. This perspective employs a comparative cognitive pluralist approach to the study of cognition and takes as its central premise that the mind is social. The key roots of the perspective in Simmelian classical sociology and in the twentieth-century sociology of knowledge approaches of Fleck, Mannheim, Berger and Luckmann and others are outlined. The key concepts and parameters of the field and its concern with perception, attention, classification, meaning-making, memory, time and identity are discussed. Finally, its methodological approach is outlined and it is suggested that the Zerubavelian perspective provides a unique analytic literacy that cuts across the various subfields of contemporary sociology.

How cognitive links and decision-making capacity shape sectoral experts’ recognition of climate knowledge for adaptation

“…This is similar to the concept of 'thought styles' (Fleck 1979(Fleck [1935). From the perspective of the 'Zerubavelian culturalist cognitive school of sociology' (Brekhus 2007), experts in the field of greenspace management or building technology are likely to exhibit different sets of knowledge which is 'collectively memorised'. Central to Zerubavel's study are both a formative and performative dimension of knowledge, explaining how and why knowledge gets appropriated successfully.…”

“…For over three decades, he has studied how recognition and thinking are exhibited similarly within comparable 'thought styles' (Fleck 1979(Fleck [1935), and how cognition structures human interactions and guides collective behaviour. The insights and conceptualisations of the Zerubavelian 'school' of cultural cognitive sociology (Brekhus 2007) have, however, not yet been applied to the question of how scientific climate knowledge gets transformed and potentially appropriated by professional experts working in sectors vulnerable to climatic changes. While some studies have elaborated how prior expertise and institutional cultures influence the way climate change has, literally, been made sense of and appropriated within one sector (e.g., Ryghaug and Solli 2012;Klenk et al 2017), multi-sectoral comparisons of how such prior thought styles shift the perception of climate change are rare.…”

A kognitív kérdőívtesztelés módszertana: a kognitív interjúk elemzése

“…Ezek az egyéni jelentésmintázatok, kategóriák, sémák és kódok a kérdésekre való válaszadás folyamatában nyilvánulnak meg. Chepp és Gray 2014-ben megjelent tanulmányukban Tourangeau [1984] gyakran idézett négy kognitív stádiuma (felfogás, felidézés, döntés és válaszadás) mellett Brekhus [2007] modelljét tekintik mérvadónak e folyamat megértésében. Az utóbbi ugyanis a tudati folyamatokat a társadalmi környezet hatásaira is érzékenyen, tág megközelítésben mutatja be, hat kognitív folyamatot kiemelve: 1. észlelés, 2. figyelem/figyelmetlenség, 3. emlékezet/idő/kronológia, 4. besorolás, 5. jelentéstulajdonítás és 6. szociális identitás.…”

A kognitív kérdőívtesztelés módszertana: a kognitív interjúfelvétel

“…Az eredeti, Tourangeau-féle [1984] kognitív kérdezés-válaszadás modellre épülő tesztelés még pszichológiai megközelítésű volt. Idővel azonban a kérdezésválaszadás folyamatában felismert mintázatok megértésének igénye a társadalmi környezet figyelembevételéhez, illetve a szociológiai nézőpontnak és az értelmező megközelítésnek a kognitív tesztelésbe való beépítéséhez vezetett (Brekhus [2007], Chepp-Gray [2014]). Az általunk bemutatott, jelenleg irányadónak számító kognitív kérdőívtesztelési módszertan szociológiai perspektívából tekint a kognitív folyamatokra: a társadalmi környezet által formált gondolkodási struktúrák megismerésére törekszik.…”

“…Ebben a gondolati folyamatban az okozhat problémát a válaszadók számára, hogy nem tudnak egyértelműen dönteni a különböző válaszkategóriák között, illetve, hogy valami (például a megfelelés igénye a vélt elvárásoknak vagy szenzitív kérdések esetén a kutató jelenléte stb.) zavarja őket a megfelelő válaszkategória kiválasztásában (Tourangeau [1984], Harrison [é. n.], Snijkers [2004] (Brekhus [2007], Chepp-Gray [2014]).…”