The SAGE Handbook of Mentoring

Clutterbuck, David; Kochan, Frances K.; Lunsford, Laura Gail; Dominquez, Nora; Haddock-Millar, Julie

doi:10.4135/9781526402011

Cited by 56 publications

(49 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…In the mentoring literature reviewed, more than one definition of mentoring exists, and its definitions, like its practices, are changing as well as expanding 5,20,65 . In fact, competing definitions of mentoring have been advanced; over a decade ago, it was found that the definitions reflected ill‐defined roles for mentors and mentees, and unclear expectations 68 .…”

Section: Theoretical Background Of Mentoringmentioning

confidence: 99%

“…In fact, competing definitions of mentoring have been advanced; over a decade ago, it was found that the definitions reflected ill‐defined roles for mentors and mentees, and unclear expectations 68 . Broad agreement, however, is that mentoring “is relational and developmental,” has career (instrumental) and psychosocial (relational) functions, and “includes phases and transitions,” as identified by Kram (p. 11) 2,20,65,66 …”

Section: Theoretical Background Of Mentoringmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Defining mentoring: a literature review of issues, types, and applications

Mullen

Klimaitis

2019

Annals of the New York Academy of Sciences

170

123

View full text Add to dashboard Cite

This literature review of contemporary mentoring delineates mentoring definitions and anchors these with explanatory discourse. Select empirical studies spanning 1983–2019 were analyzed, with a focus on education across grade levels. Alternative mentoring issues, types, and applications, also located, are integral to this discussion. While researchers describe what mentoring is, it is also important to clarify what it is not. Traditional definitions of mentoring have been losing traction, with mentoring alternatives forging new possibilities within changing learning and work environments. Contexts of mentoring include a personal–professional relationship to an educational process; an organizational, cultural, and global context; and a systemic reform strategy that builds human capacity. This complex definitional terrain is situated within theoretical mentoring frameworks. Mentoring as deep, equitable learning with social transformative value is illustrated. Science, technology, engineering, and mathematics and other educational examples serve this purpose. Challenges to the field from alternative mentoring theory are discussed for transparency around meanings of mentoring and contributions that advance socially just relationships, organizations, and cultures. The article provides a timely and needed framework to discriminate and differentiate mentoring from other developmental relationships.

show abstract

Section: Theoretical Background Of Mentoringmentioning

confidence: 99%

Section: Theoretical Background Of Mentoringmentioning

confidence: 99%

Defining mentoring: a literature review of issues, types, and applications

Mullen

Klimaitis

2019

Annals of the New York Academy of Sciences

170

123

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…To be reviewed, scholarly studies of group mentorship in education had to (1) be published between 2009 and April 2020, using decade as a contemporary marker (except for Kram's studies); (2) be empirically based or framed conceptually; (3) appear in premier journals with relevant ideas; (4) be authored by mentoring researchers; (5) be situated within EDL/ADM; and (6) encompass doctoral education. Literature reviews of mentoring were also analyzed (e.g., Huizing, 2012;Kroll, 2016;Rawlinson & Willimott, 2016;Redmond, 2015;Schunk & Mullen, 2013), in addition to handbooks on mentoring (Clutterbuck et al, 2017;Fletcher & Mullen, 2012;Irby et al, 2020). Document analysis was applied to select literature and analytical notetaking by the authors in three overlapping initiatives spanning 2017 to 2019: (1) the Spirals collaborative (a democratic modernization of the Junto [see Kroll, 2016]) with 11 diverse award-winning faculty mentors, emerging academics, and doctoral students nationwide; (2) the RDP, with 32 faculty mentors and doctoral students across the United States; and (3) a PD-oriented doctoral cohort (PDDC) with 16 members, located at a public research university in rural Virginia.…”

Section: Analyzing the Selectionsmentioning

confidence: 99%

Dynamics shaping collaborative peer group mentoring among educational leaders

Mullen

Boyles²,

Witcher

et al. 2020

Mentoring & Tutoring: Partnership in Learning

View full text Add to dashboard Cite

Group mentoring, an alternative to traditional mentoring, is dynamic, collaborative, and inclusive, yet it is underexplored in the literature. The peer mentoring group (PMG) phenomenon was researched through three educational leadership and administration polyads: (1) the Spirals, consisting of award-winning faculty mentors and novice scholars; (2) the Researcher Development Program, uniting faculty mentors and doctoral students in mentoring; and (3) a doctoral cohort at a Virginia-based research university. The first two yearlong mentoring initiatives are held at the University Council for Educational Administration's convention. A qualitative selfstudy approach was used to narratively investigate the four authors' intersubjective PMG experiences. Document analysis of a literature review; transcribed conversation, researcher field notes, and first-person accounts yielded four themes: justice expressed, change enacted, power distributed, and hierarchy undone. Anyone in search of ideas or strategies favoring effective PMGs should find value in this article that looks to peer group mentorship as offering renewal.

show abstract

“…emccouncil.org). Clutterbuck (2007) legrészletesebb és ezáltal a legdirektívebb modellje figyelembe veszi egyrészt a helyzeti, másrészt a mentorálás időbeli viszonyulását, hangsúlyt helyezve a mentorált szükségletére. Beépíti modelljében továbbá Philipps-Jones (2001) megközelítését is, amely szerint az aktív és figyelmes hallgatás, a bizalomépítés képessége, a célok meghatározása, valamint az ösztönzés és motiválás a mentor legfontosabb tulajdonságai.…”

Section: éRzelmi Intelligenciaunclassified

Vállalkozásfejlesztési mentorálási folyamat a karmester szemszögéből, avagy milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy mentornak és hogyan tud sikeresen vezetni egy folyamatot?

Zsigmond¹

2018

Veztud

View full text Add to dashboard Cite

Clutterbuck (2005) -a vállalkozásfejlesztési mentorálási folyamatok egyik legismertebb kutatója -szerint szükéges lenne egy olyan, generikus vállalkozásfejlesztési mentorálási standardlista kialakítására, amely kisebb-nagyobb változtatásokkal, de alkalmas lenne valamennyi, ilyen jellegű folyamat esetén alkalmazásra, ezzel egyfajta mankót és keretrendszert biztosítva a mentorok és vállalkozásfejlesztési mentorálási tevékenységet koordináló szervezetek számára. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy melyek azok a tényezők -kompetenciák, tulajdonságok és attitűdök -amelyek elvártak a mentortól egy sikeres vállalkozásfejlesztési mentorálási folyamat során.Kísérlet már történt ilyen lista összeállítására, de egységesen elfogadott keretrendszer még nem létezik. Létrehozása azonban több szempontból előnyös lehet: egyrészt, mert a vállalkozásfejlesztési mentorálási porgramok többnyire fiatal és ezáltal könnyen sebezhető, még kevés tapasztalattal rendelkező embereknek szólnak, így jövőjük alakulásának tekintetében a folyamatban részt vevő mentorra is nagy felelősség hárul, másrészt a standardok kialakítása minőségbiztosítási kérdéseket is felvet, harmadrészt pedig a vállalkozásfejlesztési mentorálási tevékenység gyors terjedése és növekedése megköveteli és felhívja a szabályozás fontosságára is a figyelmet.A kérdőíves kutatáson alapuló elemzés rámutat, hogy a magyar vállalkozásfejlesztési ökoszisztéma résztvevői szerint a sikeres folyamatvezetéshez tizennyolc, hat faktorba sorolható olyan tényező (mentori kompetencia, attitűd vagy tulajdonság) szükséges, amelyek modellbe rendezve hozzájárulnak az eredményes vállalkozásfejlesztési mentorálási folyamatok vezetéséhez.Kulcsszavak: vállalkozásfejlesztés, vállalkozásfejlesztési mentorálás, vállalkozásfejlesztési mentor, mentori kompetenciák 18 CIKKEK, TANULMÁNYOK VEZETÉSTUDOMÁNY / BUDAPEST MANAGEMENT REVIEW

show abstract

The SAGE Handbook of Mentoring

Cited by 56 publications

References 0 publications

Defining mentoring: a literature review of issues, types, and applications

Defining mentoring: a literature review of issues, types, and applications

Dynamics shaping collaborative peer group mentoring among educational leaders

Vállalkozásfejlesztési mentorálási folyamat a karmester szemszögéből, avagy milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy mentornak és hogyan tud sikeresen vezetni egy folyamatot?

Contact Info

Product

Resources

About