Trianon és a holokauszt emlékezetpolitikai jellegzetességeinek elemzése természetesnyelv-feldolgozás használatával

Abstract

2020-ban volt a trianoni békeszerződés 100. és a második világháborús haláltáborok felszabadításának a 75. évfordulója. Ez a két történelmi esemény központi szerepet foglal el a nemzeti emlékezetben, ezáltal a mai napig identitásformáló erővel bír és a legmegosztóbb témák közé tartozik, elválasztva egymástól az ideológiai és politikai oldalakat. Kutatásunkban egy több tízezer cikkből álló, magyar nyelvű, online sajtóból gyűjtött, politikai oldalak mentén bontott szövegkorpuszt vizsgáltunk a kvantitatív természetesnyelv-feldolgozási eszközök körébe tartozó topikmodellezés, illetve kvalitatív szövegelemzés segítségével. Az elkülönített topikokban a heroizálás, áldozatiság, bűnösség és hatálytalanítás fogalmainak előfordulását és jellegzetességeit elemeztük, bemutatva, hogy az egyes politikai oldalak milyen narratívában tárgyalják a két témát. Az elemzésünk kvalitatív részét összevetettük a magyar emlékezetpolitikát tárgyaló cikkek fő értelmezési keretével, bemutatva a hagyományosan is megjelenő passzív áldozati szerep aktuális jelenlétét, az áldozatok és hősök szerepének összemosását, a Trianon és a holokauszt kapcsán megjelenő, tabusítottnak számító narratívákat, valamint a felelősségvállalás hiányát. A „hősök” szerepében leggyakrabban a világháborús katonák, valamint a külhoni magyarok jelennek meg. Az áldozati narratíva szinte elválaszthatatlanul összekapcsolódik a hősökről kialakult képpel: a külhoni magyarok egyszerre jelennek meg mindkét szerepben, a passzív áldozati szerep pedig a magyar nép egészére jellemző. A hatálytalanítás hiányát aktuálpolitikai példán szemléltetjük. A bűnösséggel kapcsolatban a szélsőjobboldal kivételével nem találunk egységes narratívát. Összességében Trianon egy passzív áldozati szereppel kapcsolódott össze az elemzett cikkekben, míg a holokauszt kapcsán az egyes politikai oldalak narratívája még formálódik.

When and why moral exemplars fail to motivate intergroup reconciliation

“…These historical events are central to Hungarian identity but remain among the most divisive issues (Knapp et al, 2021). Gyáni (2012) argues that the social memories of these events are very similar, and shared themes can be identified (most notably, self‐victimization).…”

Az ifjúsági gazdasági státusz, lakhatási jellemzők kockázatai és az otthonteremtési támogatások a felzárkózó települések metszetében

“…A természetesnyelv-feldolgozás (Natural Language Processing, NLP) társadalomtudományi alkalmazása egyre népszerűbb, legalábbis ezt támasztja alá a tény, hogy az elmúlt években több tudományos publikáció jelent meg, mely ilyen eszközökkel dolgozik. A teljesség igénye nélkül egy-két általánosabb hangvételű munka: Németh & Koltai, 2021, Németh et al, 2020, illetve egy-két, az emlékezetpolitikai témához kapcsolódó elemzés: Barna & Knap, 2023., Knap et al, 2021 Jelen tanulmány is a természetesnyelv-feldolgozás módszertani eszköztárába tartozó eljárásokat használ, amelyek lehetővé teszik a szöveges adatok gépi elemzését automatizáltan, anélkül, hogy a nagy mennyiségben elérhető parlamenti felszólalásokat (dokumentumokat) egyesével kelljen feldolgoznunk.…”

„Egyszer volt, hol nem volt…” : Kommentek és vélemények a Meseország mindenkié című mesekönyvről

“…Az elemzés első fázisában a Gensim csomag segítségével meghatároztuk a legdominánsabb topikokat, majd az egyes kommentek értő olvasása, valamint a kontribúciós százalék (Percent Contribution) figyelembevételével vizsgáltuk meg, hogy milyen mértékben fedik a topikok elemzésünk tárgyát (Knapp-Bartha-Barna 2021). A módszert több topikszám esetén is végigcsináltuk, ezzel növelve annak az esélyét, hogy a legrelevánsabb topikokat tudjuk bemutatni (Máté et al 2021).…”