Typologies of Citizenship and Civic Education: From Ideal Types to a Reflective Tool

Cohen, Aviv

doi:10.1007/978-3-319-67828-3_43

Cited by 3 publications

(5 citation statements)

References 29 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The field of 'civic education' is rich with theories and practices that are constantly under debate (Cohen, 2019b;Reichert and Print, 2018). Gibson and Levine's (2003) basic definition depicts civic education as the means of 'helping young people acquire and learn to use the skills, knowledge and attitudes that will prepare them to be competent and responsible citizens throughout their lives' (Gibson and Levine, 2003: 4).…”

Section: Models Of Civic Educationmentioning

confidence: 99%

“…Previous scholars have identified an inherent gap between the consensus around the need to nurture democratic citizenship via civic education in schools, and the various and often contradicting ways this goal may be fulfilled in practice (Abowitz and Harnish, 2006;Westheimer, 2019), if at all (Gillborn, 2006;Merry, 2020). Researchers have mapped different perceptions of citizenship that are rendered into educational practices, for example, the paradigms of 'republican', 'liberal', and 'critical' civic education (Cohen, 2019b). These different conceptions of civic education represent diverse, and sometimes contradicting understandings of what 'good citizenship' means (Westheimer and Kahne, 2004), and the role of education in promoting it.…”

Section: Models Of Civic Educationmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Weaponized volunteering in schools: The discourse of volunteering and pre-military education in Israeli high schools

Hoffman

2022

Current Sociology

View full text Add to dashboard Cite

This article examines the interrelations between two educational endeavors in Israeli high schools, which are usually perceived as separated. The first is a pre-military education program that is an inherent part of Israeli schools’ formal and nonformal curriculum. The second is the incorporation of volunteering activity in and for the community as a compulsory prerequisite for the matriculation diploma. An integrative analysis of policy and curricular documents of both programs suggests that a shared common discursive framework characterizes these programs. This discourse glorifies an ideal Israeli citizen who serves his country through both civic volunteering and military service. This dual discourse blurs the boundaries between what is considered civic and what is considered military in the education system. Thus, it calls for a reconsideration of the ways in which civic education may be implemented in the education system together with militaristic ideals.

show abstract

Section: Models Of Civic Educationmentioning

confidence: 99%

Section: Models Of Civic Educationmentioning

confidence: 99%

Weaponized volunteering in schools: The discourse of volunteering and pre-military education in Israeli high schools

Hoffman

2022

Current Sociology

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…It is a term used in international law to denote all persons entitled to be protected by a state. Nationality also serves to show the relationship with the state of entities other than individuals; companies, ships and Within The Jagakarsa Village Community aeroplanes, for example, have citizenship (Cohen, 2019).…”

Section: Citizenshipmentioning

confidence: 99%

The Understanding of Large-Scale Social Restriction Policy towards Forms of Social Citizenship within the Jagakarsa Village Community

Wahdaniatun,

Chotim

2022

jrssem

View full text Add to dashboard Cite

Jakarta is the area with the highest number of health protocol violators on the island of Java. Social citizenship emphasizes rights and obligations and requires awareness tools, social responsibilities to be articulated and represented among them through participation. The problem in this study is formulated with these questions: 1) Is there any influence of the understanding of the Large-Scale Social Restriction Policy (PSBB) on the forms of social citizenship within the Jagakarsa Village community? 2) What is the form of social citizenship of the Jagakarsa Village community during the implementation of the Large-Scale Social Restriction Policy (PSBB)? Here is the hypothesis, H0: There is no effect of understanding the policy of Large-Scale Social Restrictions on social citizenship. H1: There is an effect of understanding the policy of Large-Scale Social Restrictions on social citizenship. This research uses a mixed-method that combines quantitative and qualitative methods with an explanatory sequential strategy. Respondents and resource persons in this study are the people of Jagakarsa village. This study concludes that understanding the policy of Large-Scale Social Restrictions has an effect or gives positive results on the social citizenship variables. The Jagakarsa village community is categorized into the passive citizenship type.

show abstract

“…Az autoriter-demokratikus különbségtételt egyes szerzők már az elnevezéssel próbálják sugallni. Lamm (2000 idézi (Cohen 2020(Cohen , 1038) ideológiai nevelésként hivatkozik az indoktrinációt szolgáló állampolgári nevelésre, míg politikai nevelésként arra, amikor a cél a politika világában való eligazodáshoz, illetve a részvételhez szükséges készségek fejlesztése, nem pedig az ideológiai, illetve politikai véleményformálás befolyásolása. Németországban szintén a politikai nevelés ("politische Bildung") a bevett elnevezése a demokratikus állampolgári nevelésnek, azonban a magyar fül számára mindez inkább az indoktrinációt idézi meg, így ez a megkülönböztetés semmiképp sem követhető 7 .…”

Section: Politikai Kultúra Politikai Szocializáció éS Iskolai áLlampo...unclassified

“…A magyar nyelvben a "polgár" szó -a magyar társadalomtörténeti fejlődés sajátosságai miatt -nem sugallja mindezt […]". Ráadásul többen a leginkább elterjed angol terminussal ("civic education") sem elégedettek, Cohen (2020Cohen ( , 1030 pédául a "citizenship and civic education [CCE]" szóhasználatot szorgalmazza. Szerinte csak ez fejezi ki azt a lényeges gondolatot, hogy e területnek mind az elérni kívánt állampolgári ideával, mind az ennek érdekében történő oktatási gyakorlattal, illetve a köztük lévő kapcsolattal is foglalkoznia kell.…”

Section: Politikai Kultúra Politikai Szocializáció éS Iskolai áLlampo...unclassified

Az állampolgári nevelés nyomában – Elméletek, politikai szándékok és elitgimnáziumi perspektívák

Holle

View full text Add to dashboard Cite

Doktori értekezésem fő kutatási kérdése az volt, hogy milyen az állampolgárságról és az állampolgári nevelés céljairól alkotott meggyőződések befolyásolják Magyarországon az állampolgári nevelés iskolai gyakorlatát. A terület fogalmi komplexitásának bemutatása érdekében az értekezésben hét különböző politikai filozófiai megközelítést ismertettem vázlatosan, kitérve központi elemeikre, a jó állampolgárral szemben támasztott fő elvárásaikra és az ebből levezethető állampolgári nevelési célokra és eszközökre. Ezek a liberális, a kommunitárius, a republikánus, a nemzeti, a globális, a kritikai és a zöld irányzatok voltak, amelyeket a disszertáció elemző fejezeteiben ún. orientáló koncepcióként használtam. A kutatási kérdés megválaszolása érdekében elsőként a rendszerváltás óta megjelent öt nemzeti alaptantervben (NAT) explicite megfogalmazott, illetve tetten érhető szándékokat és célokat vizsgáltam. A dokumentumokat a tematikus elemzés módszerével elemeztem. Mindennek két célja volt: egyrészt bemutatni, hogy mik azok az üzenetek, meggyőződések, amelyeket a politika az oktatási rendszer segítségével, a tanárokon keresztül kíván a diákok számára közvetíteni, amelyeket ugyanakkor a pedagógusok saját meggyőződéseiken keresztül megszűrnek. Másrészt ezekre olyan kontextuális tényezőkként is igyekeztem rávilágítani, amelyek formálhatják a tanárok meggyőződéseit. A nemzeti alaptantervek elemzése során egy nemzeti színezetű kommunitárius fordulatot azonosítottam, amely a 2012-es NAT-ban kezdődött el, és amely a jelenleg hatályos alaptantervben teljesedett ki. Emellett a nemzeti és az európai elköteleződés felhangjának, illetve a kettő közötti viszonynak a markáns megváltozására hívtam fel a figyelmet. Az első három alaptantervben a nemzeti orientáció mellett hangsúlyosan megjelent a más kultúrák iránti nyitottság és elfogadás. Emellett az európai dimenzió is egyre erősödött, míg végül a 2007-es NAT-ban a nemzeti állampolgári nevelés kérdése egyenértékűként jelent meg az európai polgárrá nevelés kérdésével. E tendencia a 2012-es alaptantervben megtorpant: a nemzeti orientáció került előtérbe, az európai fölé kerekedve. A 2020-as NAT-ban az európai irányultság beszűkült, egy zsidó-keresztény gyökerű civilizációs identitássá alakult. E dokumentumban a nemzet elsődleges vonatkoztatási ponttá vált, az erős nemzeti identitás pedig a más kultúrák iránti nyitottság alapfeltételévé. A fő kutatási kérdés megválaszolásának második lépéseként a tanárok állampolgárságról, illetve iskolai állampolgári nevelésről alkotott meggyőződéseit vizsgáltam két módszertani megközelítésben: iskolaigazgatókkal, valamint történelemtanárokkal készített interjúk tematikus elemzésével, valamint Q-módszerrel. Az interjúalanyok jó állampolgárról alkotott, saját szavaikkal megfogalmazott meggyőződéseiben nem volt azonosítható határozott mintázat. Az interjúalanyok állampolgári nevelésről adott meghatározásaiból ugyanakkor egy kontinuum rajzolódott ki, amelynek egyik végpontját azok a szűk meghatározások adták, amelyek szerint az állampolgári nevelés egy ismeretátadást és bizonyos készségek (pl. kritikus gondolkodás, vitakészség) formálását szolgáló tanórai tevékenység. A kontinuum másik végpontját azok a tág meghatározások adták, amelyek az 2 állampolgári nevelést egy az iskolai élet minden pillanatát átitató tevékenységként értelmezik, és egyúttal szkeptikusabbak a tantárgyi megvalósulásával. A Q-módszerrel mind a felelős állampolgárt, mind az iskolai állampolgári nevelés céljait illetően három-három profilt azonosítottam a válaszadói körben. Ezek a felelős állampolgárról alkotott meggyőződések esetében (1) a kritikai–liberális–nemzetszkeptikus profil, (2) a nemzeti–munkaközpontú profil, valamint (3) a nemzeti– liberális profil voltak. Az iskolai állampolgári nevelés esetén pedig a következő három megközelítést tártam fel: (1) környezeti nevelés liberális–kritikai és nemzetszkeptikus színezettel; (2) nemzeti állampolgári nevelés gazdasági és közösségelvű színezettel; valamint (3) liberális–gazdasági szemléletű állampolgári nevelés részvételi színezettel. Az azonosított csoportok sokszínűsége fontos szocializációs különbségekre utal a tanárok között. Markáns törésvonalként jelentkezik a nemzethez, valamint a kritikai attitűdhöz való viszony. Mindez részben magyarázatként szolgálhat az iskolai állampolgári nevelés integrációs nehézségeire. További figyelemre méltó eredmény a vizsgálatban résztvevők politikától, közügyektől való merev elzárkózása, amely mindhárom profilnál megfigyelhető. További érdekesség, hogy a nemzeti elköteleződésű profil esetén a nemzeti kötődés passzív módon jelenik meg, nem jár együtt a közösségi aktivitásra vonatkozó követelményekkel. E két jelenségben tetten érhetők a magyar politikai kultúrában mélyen gyökerező elemek: a politika negatív konnotációja és a demobilizáltság. Összevetve az azonosított tanári profilokat az oktatásirányítás által meghatározott állampolgári nevelési célokkal feltételezhető, hogy a nemzeti–munkaelvű meggyőződésű tanárok részlegesen azonosulni tudnak a 2012- es NAT-ban elkezdődött, majd a 2020-as NAT-ban kikristályosodott kommunitárius–nemzeti fordulattal. Ugyanakkor a kritikai–liberális–nemzetszkeptikus tanári csoport meggyőződései számos kérdésben ellentétesek a jelenlegi kormányzati célkitűzésekkel. Ez egy olyan markáns ellentét, amely biztosan gátat szab az iskolai állampolgári nevelés konszolidálódásának

show abstract

Typologies of Citizenship and Civic Education: From Ideal Types to a Reflective Tool

Cited by 3 publications

References 29 publications

Weaponized volunteering in schools: The discourse of volunteering and pre-military education in Israeli high schools

Weaponized volunteering in schools: The discourse of volunteering and pre-military education in Israeli high schools

The Understanding of Large-Scale Social Restriction Policy towards Forms of Social Citizenship within the Jagakarsa Village Community

Az állampolgári nevelés nyomában – Elméletek, politikai szándékok és elitgimnáziumi perspektívák

Contact Info

Product

Resources

About