2019
DOI: 10.56037/978-963-414-587-5
|View full text |Cite
|
Sign up to set email alerts
|

Vezetők, testületek, felelősség a felsőoktatási intézményekben, különös tekintettel az állami egyetemekre

Abstract: A könyv a szerző egyetemi felsővezetőként és a hazai felsőoktatási ágazat irányítására rálátó országos testületek és szakértői csoportok tagjaként szerzett gyakorlati tapasztalatain, valamint többéves kutatásán alapul. Ahogy a kutatás, a megjelentetni kívánt mű is hiánypótló a magyar tudományban és az oktatásban egyaránt. A hazai jogtudományi kutatások csak szűk körben foglalkoznak a felsőoktatási jog területével, ezek is döntően az autonómia kérdéskörére fókuszálnak, átfogó kutatás is csupán kettő valósult me… Show more

Help me understand this report

Search citation statements

Order By: Relevance

Paper Sections

Select...
1
1

Citation Types

0
1
0
1

Year Published

2021
2021
2023
2023

Publication Types

Select...
1
1

Relationship

0
2

Authors

Journals

citations
Cited by 2 publications
(2 citation statements)
references
References 0 publications
0
1
0
1
Order By: Relevance
“…Before the model change, there was a distribution of power between the different bodies and actors, which made achieving strategic goals slow. At the same time, internal stakeholders, through the faculty and university bodies, had many opportunities to have an overview and influence on decisions (Rónay, 2019b).…”
Section: The Governance and Organisational Culture At The Hungarian U...mentioning
confidence: 99%
“…Before the model change, there was a distribution of power between the different bodies and actors, which made achieving strategic goals slow. At the same time, internal stakeholders, through the faculty and university bodies, had many opportunities to have an overview and influence on decisions (Rónay, 2019b).…”
Section: The Governance and Organisational Culture At The Hungarian U...mentioning
confidence: 99%
“…Az egyetemi jó gyakorlatokra (best practice) épülő elemzésükben a minőségi tanítás és tanulástámogatás három szintjét azonosították (OECD IMHE, 2010): (1) az egész intézményre kiterjedő minőségpolitikát és minőségbiztosítást, (2) a programfejlesztést és -monitorozást, valamint (3) a hallgatók és oktatók tanulásának támogatását (Kálmán, 2013b). Ez az irány jól kapcsolható a felsőoktatási intézmények, szervezetek tanulási képes¬ ségének, kultúrájának, tanulószervezeti viselkedésének vizsgálatához (Horváth, 2019), valamint az etikus vezetés koncepciójának megjelenéséhez, ami a felsőokta¬ tásban amunkatársak bevonására és a megosztott vezetésre is épít (Rónay, 2020). A minőségi tanítás alapvetően az intézményi önértékelést kívánja erősíteni, így a minőségbiztosítás, -fejlesztés területéhez kapcsolódik, és felhívja a figyelmet a tanítás értékelésének fontosságára: egyrészt a tanítási tevékenység értékelésére, másrészt az oktatás fejlesztéséhez kapcsolódó kezdeményezések értékelésére.…”
Section: A Tanulásközpontú Megközelítés éRtelmezése a Neveléstudomány...unclassified