A disszertáció elkészítésében nagyon sokan voltak segítségemre, de nem születhetett volna meg a megírásának ötlete Zachareszku Richárd nélkül, aki az elméletektől távol, a saját hétköznapjai által tanított arról, hogy mit jelenthet magas támogatási szükségletű személyként élni.Munkám többi főszereplőjét, a kutatásban részt vevő személyeket nem említhetem név szerint, de nélkülük ez a dolgozat nem jöhetett volna létre. Nagyon köszönöm, hogy megosztották velem a tapasztalataikat. Köszönöm Könczei Györgynek, hogy az elmúlt években nem témavezető, sokkal inkább Doktorvater volt.Köszönöm a támogatást a Fogyatékosságtudományi Doktori Műhely tagjainak, barátaimnak, akik évek óta a legfontosabb szakmai útitársaim. Köszönettel tartozom Dr. Márkus Eszternek és Dr. Pukánszky Bélának, hogy részletes előopponensi véleményeikkel segítették a szöveg végleges formába öntését.Hálás vagyok az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon dolgozó kollégáimnak a támogató szakmai közegért és a pályázati forrásért, amelynek segítségével elkészíthettem ezt a munkát. Köszönettel tartozom az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának is, hogy pályázati forrással támogatta az interjúk legépeltetését.Kalász Veronikának és Mészáros Gabriellának köszönöm, hogy az interjúk gépelésében segítségemre voltak.Végül, kiemelt köszönet illeti a Családom minden tagját: nélkülük nem tarthatnék most itt.