What Written Knowledge Does: Three Examples of Academic Discourse

Bazerman, Charles

doi:10.1177/004839318101100305

Cited by 205 publications

(79 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…For some years researchers have illustrated the ways in which disciplinary bodies of knowledge are constructed through the writing practices associated with particular disciplines (Bazerman, 1981;Berkenkotter & Huckin, 1995), yet courses are informed increasingly by many contrasting disciplinary 'ways of knowing', rather than one clearly defined disciplinary frame. Consequently, it is important that course designers attempt to be more explicit about the ways in which their course is constructed through particular textual practices, which may or may not be familiar to students on the course.…”

Section: Academic Literacies 747mentioning

confidence: 99%

Academic literacies: a pedagogy for course design

Lea

2004

Studies in Higher Education

250

117

View full text Add to dashboard Cite

This article examines how research findings from the field of academic literacies might be used to underpin course design across the broad curriculum of higher education. During the last decade this research has unpacked the complex relationship between writing and learning, and pointed to gaps in students' and tutors' understanding of what is involved in writing for assessment. The article takes this as its starting point but suggests that the focus on particular groups of students and on student writing alone might mask the relevance of the research findings for teaching and learning in higher education more generally. In addition, the increasing use of information and communication technologies and virtual learning environments add dimensions which are only beginning to be recognized in the academic literacies literature. The article uses a specific case study of an online, postgraduate course to explicate some principles of course design, derived from academic literacies research, which take account of the different texts involved in student learning, and do not focus merely on assessed writing. This case study also pays some attention to the ways in which the use of new technologies can be used to the advantage of course designers adopting these principles. IntroductionHow can research on academic literacies have any relevance for course designers? This article sets out to explore this question and also suggest some possible answers. I begin by outlining academic literacies as a research field, and consider how its findings could have more widespread value and applicability. The main body of the article is concerned with outlining and explicating the principles of an approach to course design which is based on the outcomes of academic literacies research, and the possible ways in which these might be implemented in practice. I illustrate this through the use of a specific case study, a postgraduate online course for practitioners in post-compulsory education.Supporting the relationship between writing and learning is not generally regarded as the remit of course designers. As subject specialists they are usually primarily concerned with course content and, therefore, often overlook the ways in which 740 M. R. Lea writing and textual practices more generally are central to the process of learning. At the same time, research in the field of academic literacies has gone a long way in unpacking the complex relationship between writing and learning; this understanding now needs to be brought more centrally into mainstream course delivery. This article is an attempt to respond to both of the above by suggesting a pedagogy for course design based on principles derived from research in the field; the focus on pedagogy-the science of teaching-brings to the fore the relationship between the institutional practices of teaching and course design. The increasing use of information and communication technologies (ICTs) and virtual learning environments (VLEs) in today's higher education offers new opportunities for imple...

show abstract

Section: Academic Literacies 747mentioning

confidence: 99%

Academic literacies: a pedagogy for course design

Lea

2004

Studies in Higher Education

250

117

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Arguably, the differences we find are linked to the distinct rhetorics (Bazerman 1981;Fahnestock and Secor 1991;Kaufer and Geisler 1989;MacDonnald 1994) and epistemological cultures (Knorr-Cetina 1999) of the different disciplines. We do not wish to make sweeping generalizations about the individual disciplines that compose each cluster.…”

Section: Comparing the Humanities History And The Social Sciencesmentioning

confidence: 80%

How Quality Is Recognized by Peer Review Panels: The Case of the Humanities

Lamont

Guetzkow

2016

Research Assessment in the Humanities

View full text Add to dashboard Cite

This paper summarizes key findings of our research on peer review, which challenge the separation between cognitive and non-cognitive aspects of evaluation. Here we highlight some of the key findings from this research and discuss its relevance for understanding academic evaluation in the humanities. We summarize the role of informal rules, the impact of evaluation settings on rules, definitions of originality, and comparisons between the humanities, the social sciences and history. Taken together, the findings summarized here suggest a research agenda for developing a better empirical understanding of the specific characteristics of peer review evaluation in the humanities as compared to other disciplinary clusters.

show abstract

“…Bazerman, 1988;Olson, 1994;Russell, 1997). Bazerman (1981) három eltérő szakterületű (szociológiai, biokémiai és irodalomelméleti) szövegen keresztül mutatta meg azokat az eltéréseket, amelyek jellemzők lehetnek a források felhasználására építő szövegalkotásra: az írás függ a tárgytól, a közlés tradícióitól, az előrevetített közönségtől és a szerzői szereptől. A forrásszövegek-ben megjelenő tartalmi információelemek tehát erőteljesen kontextusfüggők (Bazerman, 1981;Russell, 1997).…”

Section: A Forrásalapú íRás éRtelmezési Keretei éS a Kapcsolódó Elmélunclassified

Source Based Writing: Writing to Learn from Sources

Pintér¹,

Molnár²

2017

Magyar Pedagógia

View full text Add to dashboard Cite

A tanulás, a tudományos élet és a munka világában fontos, hogy kiforrott, jól megírt és elkészített dokumentumokkal dolgozzunk, illetve ilyeneket hozzunk létre (Leijten, Waes, Schriver, & Hayes, 2013). Egész szakmaiságunkat áthatja a mások által írt szövegek saját írásunkba való konstruálása (Swarts, 2010), tehát a szakmai kommunikáció része az írott dokumentumok folyamatos újra felhasználása. Szakmai munkakörökben ennél fogva gyakori, hogy dokumentumok készítéséhez mások által írt, szerkesztett szövegeket, forráso-kat használunk fel.A tudományos életre ez az írásbeli művelet fokozottan érvényes: a korábbi elméletek, modellek, feltételezések, eredmények felhasználása nélkül nem beszélhetünk tudományos igényű szövegekről. A szakirodalmi információkon (más néven forrásokon) alapuló írás-beli szövegalkotásra a nemzetközi szakirodalomban gyakran a writing from sources kifejezést használják (Segev-Miller, 2004;Kirkpatrick & Klein, 2009;Boscolo, Ariasi, Del Favero, & Ballarin, 2011;Kirkpatrick, 2012;Leijten et al., 2013;Klein & Boscolo, 2016); munkánkban ezt forrásalapú írásnak nevezzük. Hazai viszonylatban ennek alkalmazása a közoktatás tanítás-tanulás gyakorlatában szinte elenyésző, holott jelentős előrelépést jelentene az írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztésében. Iskolai kontextusban, a nemzetközi neveléstudományi kutatásokban viszont találunk példát a forrásalapú írásra: kö-zépiskolai esszé, egyetemi szemináriumi dolgozat, szakdolgozat elkészítéséhez egyaránt mások által írt szövegeket használnak a tanulók.Ugyanakkor a hazai egyetemi kurzusokon -igazodva a nemzetközi trendekhez -egyre inkább megjelenik a tudományos közlések általános elsajátításának tanulása/fejlesztése, ami tetten érhető az egyetemi tantárgyak mintatanterveiben, például írásgyakorlat, tudományosírás-készség fejlesztése, tudományos tanulmány írása elnevezésekkel. Ezen külön-böző tantárgyi elnevezésekből arra következtethetünk, hogy még nem alakult ki a hazai gyakorlatban egységes szakterminus. A fogalom elnevezésének kavalkádját mutatja az is, hogy a hazai neveléstudományi és nyelvpedagógiai folyóiratokban is különböző megnevezéssel élnek: tudományos írás (Pintér, 2009;Zergollern-Miletic & Horváth, 2009), tudományos írásművek készítése (Kurtán, 2011), tudományos munka megírása (Tomasz, 2013), a "tudományos írás és olvasás ismereteit, készségeit, képességeit" magába foglaló

show abstract

What Written Knowledge Does: Three Examples of Academic Discourse

Cited by 205 publications

References 0 publications

Academic literacies: a pedagogy for course design

Academic literacies: a pedagogy for course design

How Quality Is Recognized by Peer Review Panels: The Case of the Humanities

Source Based Writing: Writing to Learn from Sources

Contact Info

Product

Resources

About