Who Form the Clusters? Analysis of a Local Knowledge Network

Abstract

Kulcsszavak:tudáshálózat, regionális klaszter, hálózatelemzés, spin-off cégek Hogyan lesznek bizonyos cégek meghatározó szereplői egy klaszternek? A kérdés megválaszolásához a Kecskeméti nagyvárosi településegyüttes nyomdaiparának és papírtermék gyártásának tudáshálózatát vizsgáltuk meg, a cégszintű kapcsolatok adatai alapján. A kiegészítő vállalati regisztrációs adatok és a személyes interjúk tapasztalatainak segítségével rész-letesen bemutatjuk a hálózat formálódásának föld-rajzi és történeti szempontjait. A strukturálisan köz-ponti szereplők meghatározása azt mutatta, hogy nem a nagyvállalatok, sokkal inkább a kisebb spinoff vállalkozások alkotják a vizsgált klaszter tudáshá-lózatának centrumát. A vizsgálatból a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a vállalatok közötti tudásátadás sokkal intenzívebb, ha a szereplők föld-rajzi közelsége közös múlttal párosul, és ezek együt-tesen eredményezik a klaszter szereplőinek tudáshá-lózatban betöltött központi szerepét.

Vidéki nagyvárosaink gazdaságának összehasonlító elemzése

“…Másrészt, a nagyvárosok eltérő gazdasági szerkezetéből adódóan különböző ágazatok reprezentációja figyelhető meg. Hiányos ismeretek birtokában sem megalapozatlan az állítás, miszerint a Kecskeméttel(Marsa 2002, Juhász-Lengyel 2016 és Miskolccal (Józsa 2014) foglalkozó elemzések középpontjában inkább az ipar áll, míg Pécsett a kultúra, a turizmus és az egyetem(Aubert et al 2010, Gonda-Csapó 2014, Gál 2016, Szegeden a helyi tudományos életre épülő gazdasági tevékenységek(Vas 2009) kaptak nagyobb figyelmet. Debrecenről a településmarketing megközelítésében készült átfogó elemzés(Kozma 1999), illetve egy-egy ágazat(Süli et al 2006, Lengyel-Molnár 2015 vagy gazdasági funkciójú terület(Kádár-Kozma 2011, Molnár 2013) is az érdeklődés középpontjába került.…”

A vállalati abszorpciós kapacitás mérése a kis- és középvállalkozások körében

“…világháborút követően és napjainkban azonban olyan feldolgozóipari tevékenységek indultak növekedésnek, mint a villamos berendezések gyártása, a járműgyártás vagy a nyomdaipar és a papírtermékek gyártása. Míg az első két iparágban meghatározó a nagyvállalati befolyás és a kül-földi érdekeltség, a nyomda-és papíripar egy viszonylag homogén, helyi, alapvetően KKV-k alkotta, a foglalkoztatottak számában országos viszonylatban is földrajzilag relatíve magasan koncentrálódó, történelmi hagyomá-nyokkal rendelkező húzóágazat (Juhász -Lengyel, 2016). Emiatt a vállalati abszorpciós kapacitás mérése a kecskeméti városrégióban székhellyel rendelkező, legalább 2 főt foglalkoztató, nyomdai és papírtermékgyártással (TEÁOR'08 szerinti 17-es papír, papírtermékgyártással és 18-as nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenységgel) foglalkozó vállalkozások körében, kérdőíves megkérdezés segítségével történt.…”

Tudásáramlás és tanulás egy hagyományos iparágban

“…Az iparág története egészen az 1840-es évekig nyúlik vissza, amikor megalakult a városban az első nyomda, a későbbi STI Petőfi Nyomda, melynek jogutódja a mai napig is üzemel (Juhász -Lengyel, 2016). Majd az 1990-es évektől kezdve számos hazai, magán nyomdaipari vállalkozás is létrejött, több közülük a Petőfi Nyomdából kiválva (pl.…”