Over the past two and a half decades, the post-socialist countries of Central and Eastern Europe, including Hungary, have become an integral part of the global economy. Following the change of regime, the rate of foreign direct investment increased, modern industries emerged and exports became significant. However, this process was halted by the global economic crisis in many advanced and transition economies, and the concept of 'reindustrialization' emerged as one of the economic policy responses to the new challenges generated by the crisis. In our paper, we study whether reindustrialization is present following the lowest point of the crisis in one of the post-socialist countries of the EU, in Hungary. If so, in which regions and industries, and under what conditions? Our research indicates that reindustrialization can be generally observed only in a few rural regions after 2009, limited to only one or two industries, while, for instance, in the capital and in its agglomerations and in urban regions with large research universities, deindustrialization is more likely to take place.

Közgazdasági szemle , lX iii. évf., 2016. jú nius (615-646. o.) lengyel imre-szaKálné Kanó izabellavas zsófia-lengyel balázs az újraiparosodás térbeli kérdőjelei magyarországon Az elmúlt két és fél évtizedben a hazai feldolgozóipar szervesen integrálódott a globális gazdaságba, egyre nagyobb teret nyert a külföldi működőtőke, megjelentek a modern iparágak, és jelentőssé vált az export. Ez a folyamat megtorpant 2008-ban, a válság generálta új kihívásokra adott gazdaságpolitikai válaszok között pedig megjelent az "újraiparosítás" fogalma. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a válság mélypontját követően, 2009 és 2014 között megfigyelhető-e újraipa-rosodás Magyarországon. Ha igen, akkor melyik térségben és iparágban, továbbá adottak-e a feltételek az újraiparosodás felgyorsításához? Vizsgálatainkból kiderül, hogy 2009-et követően az újraiparosodás csak néhány vidéki térségben érhető tetten, ott is csupán egy-két iparágban, míg például a fővárosban és vonzáskörze-tében, valamint a nagy kutatóegyetemekkel rendelkező várostérségekben inkább az "ipartalanodás" bontakozik ki. A kevésbé fejlett kisvárosi térségek újraiparoso-dása lassú folyamat, amit helyalapú, alulról szerveződő, integrált gazdaságfejlesz-téssel lehetne hatékonyabbá tenni. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: O14, L52, L60, O25, R58. az újraiparosodás (reindusztrializáció) fogalma és gondolatköre közel három évti-zede jelent meg a mérvadó közgazdasági szakirodalomban, a globalizációs folyamatok erőteljes kibontakozásával párhuzamosan (Cristopherson és szerzőtársai [2014], Tregenna [2013]). a kifejezés az elmúlt néhány évben igen népszerűvé vált, a 2008-as válságból és következményeiből adódó kihívásokra született gazdaságpolitikai vála-szok egyik kulcsfogalmaként használják az európai unió több dokumentumában, * a kutatást a Tudásipar igényeit kiszolgáló felsőoktatási szolgáltatások megalapozása a dél-alföldi régióban című, TámOP-4.2.1.d-15/1/KOnv-2015-0002 számú projekt támogatta. ezúton mondunk köszönetet a lektoroknak a tanulmány korábbi változatához fűzött értékes észrevételeikért, amelyekre nagyban támaszkodtunk a kézirat végleges változatának kidolgozásakor.Lengyel Imre, szTe Közgazdaságtani és gazdaságfejlesztési intézet. Szakálné Kanó Izabella, szTe Közgazdaságtani és gazdaságfejlesztési intézet. Vas Zsófia, szTe Közgazdaságtani és gazdaságfejlesztési intézet. Lengyel Balázs, mTa KrTK KTi, international business school (budapest). a kézirat első változata 2015. május 15-én érkezett szerkesztőségünkbe. dOi: http://dx.doi.org/10.18414/Ksz.2016.6.615 L e n g y e L I . -S z a k á L n é k a n ó I . -V a S z S . -L e n g y e L B . 616 illetve magyarországon is. Hazai szakmai körökben arról is vita alakult ki, hogy egy átmeneti, közepesen fejlett országban a feldolgozóipar lehet-e a válság utáni sikeres szerkezetváltás és felzárkózás eszköze (Bod [2013], Lux [2013], Madár [2014], UlihaVincze [2014], Valentinyi [2014]).az "iparosodás" (indusztrializáció) fogalma közismert, lényegében az ipari tevé-kenységek megjelenését és előtérbe kerülését...

In recent years several regions have created development strategies to strengthen the regional economic and innovation contribution of universities. Still, it is not at all obvious whether universities' significant regional contribution is a rule or rather an exception, especially in transition and less developed areas. Present paper addresses three crucial fields that seem to be problematic in the literature. First, we analyze universities' regional contribution in a transition economy, namely in Hungary. Second we attempt to capture territorial innovation performance by applying an innovation system based approach. Third, we carry out a nationwide analysis on a subregional level. We conclude that regional contributions of Hungarian higher education institutions are modest, way too forceless to catalyze the local economy.

A régiók és várostérségek gazdasági növekedésének és fejlődésének egyik forrása gazdaságuk specializációja. Az a térség, amely képes az ott működő traded jellegű húzóágazatok megerősítésére, komoly előnyhöz juthat a területi versenyben. A húzóágazatok azonosításának egyik hasznos eszköze a klaszterek feltérképezése, a régióban meghatározó súllyal bíró, növekedésre képes, innovációs együttműködéseken alapuló gazdasági szerveződések feltárása. Az Európai Unió 2014-2020 közötti regionális politikája is kiemelten kezeli a régiók intelligens szakosodásának elősegítését, amelyben a klaszterek fontos szerepet töltenek be.A dinamikus növekedésre képes traded szektorok jelentős része Magyarországon a feldolgozóiparból áll, amelyhez a foglalkoztatottak, az export és a technológiai újítások jelentős része kötődik. Jelen tanulmány célja a feldolgozóipari alágak térbeli eloszlásának és a klaszteresedéshez szükséges kritikus tömegének felmérése Magyarország nagyvárosi településegyütteseiben, városrégióiban. A klaszterfeltérképezés eredményei felhasználhatók a városrégiók újraiparosodáson alapuló intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához is.

Az 1990-es években a modern információs és kommunikációs technológiák megjelenésével a távolság gazdasági életben betöltött szerepe átalakult. Az információ és tudás áramlásában a földrajzi közelség korábbi kulcsszerepe meggyengült, egymástól távoli üzleti partnerek is sikeresen egyiitt tudnak működni, pL az innovatív vállalati szerveződések esetében. A földrajzi közelség mellett megjelent a 'kapcsolati közelség', ami az internetes hálókon alapuló együttműködésekre jellemző. A felmérések szerint a földrajzi és kapcsolati közelség előnyeire épülve a kevésbé fejlett régiók nagyvárosaiban is létrejöhetnek innovatív klaszterek, pl. a szoftveriparban. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a Dél-alföldi régió tudásszigetében, Szegeden és vonzáskörzetében a szoftveripar klaszteresedésének milyen jellemzői ragadhatók meg. Egy potenciális klaszter, jelen esetben a szoftveripar földrajzi koncentrációjának, térségi bázisának feltérképezésére a lokációs hányados gyakran alkalmazott módszer. Míg a tényleges együttműködések megismerésére a klaszter alapját jelentő vállalati kör kérdőívezése ad lehetőséget.