Over the past two and a half decades, the post-socialist countries of Central and Eastern Europe, including Hungary, have become an integral part of the global economy. Following the change of regime, the rate of foreign direct investment increased, modern industries emerged and exports became significant. However, this process was halted by the global economic crisis in many advanced and transition economies, and the concept of 'reindustrialization' emerged as one of the economic policy responses to the new challenges generated by the crisis. In our paper, we study whether reindustrialization is present following the lowest point of the crisis in one of the post-socialist countries of the EU, in Hungary. If so, in which regions and industries, and under what conditions? Our research indicates that reindustrialization can be generally observed only in a few rural regions after 2009, limited to only one or two industries, while, for instance, in the capital and in its agglomerations and in urban regions with large research universities, deindustrialization is more likely to take place.

No abstract

Közgazdasági szemle , lX iii. évf., 2016. jú nius (615-646. o.) lengyel imre-szaKálné Kanó izabellavas zsófia-lengyel balázs az újraiparosodás térbeli kérdőjelei magyarországon Az elmúlt két és fél évtizedben a hazai feldolgozóipar szervesen integrálódott a globális gazdaságba, egyre nagyobb teret nyert a külföldi működőtőke, megjelentek a modern iparágak, és jelentőssé vált az export. Ez a folyamat megtorpant 2008-ban, a válság generálta új kihívásokra adott gazdaságpolitikai válaszok között pedig megjelent az "újraiparosítás" fogalma. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a válság mélypontját követően, 2009 és 2014 között megfigyelhető-e újraipa-rosodás Magyarországon. Ha igen, akkor melyik térségben és iparágban, továbbá adottak-e a feltételek az újraiparosodás felgyorsításához? Vizsgálatainkból kiderül, hogy 2009-et követően az újraiparosodás csak néhány vidéki térségben érhető tetten, ott is csupán egy-két iparágban, míg például a fővárosban és vonzáskörze-tében, valamint a nagy kutatóegyetemekkel rendelkező várostérségekben inkább az "ipartalanodás" bontakozik ki. A kevésbé fejlett kisvárosi térségek újraiparoso-dása lassú folyamat, amit helyalapú, alulról szerveződő, integrált gazdaságfejlesz-téssel lehetne hatékonyabbá tenni. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: O14, L52, L60, O25, R58. az újraiparosodás (reindusztrializáció) fogalma és gondolatköre közel három évti-zede jelent meg a mérvadó közgazdasági szakirodalomban, a globalizációs folyamatok erőteljes kibontakozásával párhuzamosan (Cristopherson és szerzőtársai [2014], Tregenna [2013]). a kifejezés az elmúlt néhány évben igen népszerűvé vált, a 2008-as válságból és következményeiből adódó kihívásokra született gazdaságpolitikai vála-szok egyik kulcsfogalmaként használják az európai unió több dokumentumában, * a kutatást a Tudásipar igényeit kiszolgáló felsőoktatási szolgáltatások megalapozása a dél-alföldi régióban című, TámOP-4.2.1.d-15/1/KOnv-2015-0002 számú projekt támogatta. ezúton mondunk köszönetet a lektoroknak a tanulmány korábbi változatához fűzött értékes észrevételeikért, amelyekre nagyban támaszkodtunk a kézirat végleges változatának kidolgozásakor.Lengyel Imre, szTe Közgazdaságtani és gazdaságfejlesztési intézet. Szakálné Kanó Izabella, szTe Közgazdaságtani és gazdaságfejlesztési intézet. Vas Zsófia, szTe Közgazdaságtani és gazdaságfejlesztési intézet. Lengyel Balázs, mTa KrTK KTi, international business school (budapest). a kézirat első változata 2015. május 15-én érkezett szerkesztőségünkbe. dOi: http://dx.doi.org/10.18414/Ksz.2016.6.615 L e n g y e L I . -S z a k á L n é k a n ó I . -V a S z S . -L e n g y e L B . 616 illetve magyarországon is. Hazai szakmai körökben arról is vita alakult ki, hogy egy átmeneti, közepesen fejlett országban a feldolgozóipar lehet-e a válság utáni sikeres szerkezetváltás és felzárkózás eszköze (Bod [2013], Lux [2013], Madár [2014], UlihaVincze [2014], Valentinyi [2014]).az "iparosodás" (indusztrializáció) fogalma közismert, lényegében az ipari tevé-kenységek megjelenését és előtérbe kerülését...

No abstract

The aim of this paper is to adapt related variety calculations to the special case of Hungarian regional development in the late post-socialist transition period. First, we test regional employment growth in rising and declining regions separately, in order to distinguish those areas that could cope with economic transition and those that could not. We find that related variety speeded up growth in the dynamic regions but at the same time pushed lagging regions to a downhill path that might be due to their unflexible industry structure. Second, regional variety measures are decomposed into domestic and foreign subsets and a new variable, ownership variety is introduced. Findings suggest that regional employment growth is due to related variety in the domestic set in earlier phases whereas the economy has evolved into a stage in which relatedness among foreign firms enhances regional employment growth significantly.