Our aim was to measure the venous blood flow velocity (VBFV) in case of hemiparetic patients, after passive and active thromboembolic methods, as well as the consensual effect in the hemiparetic limb following the active venous exercises in the healthy limb. We examined 215 patients, with the median age of 58.0 (55.0-63.0) years. The VBFV was measured with a HADECO BIDOP ES-100 V II type Doppler ultrasound device, using an 8 MHz head, on the femoral vein at the level of the hip joint. For statistical analysis, SPSS version 22 was used. After passive movement, on the hemiparetic side, compared to the value in resting state, the VBFV significantly (12.6; 11.6-13.5 cm/s; P < .001) increased. Following active venous exercises performed on the healthy side, the VBFV significantly (18.0; 15.6-19.6 cm/s; P < .001) increased compared to the value in resting state. Following the active venous exercises performed on the healthy side, the VBFV measured on the hemiparetic side (consensual effect) was significantly (15.1 [14.1-16.5] cm/s; P < .001) higher than the value on the hemiparetic side in resting state. Active and passive mechanical thromboprophylaxis methods can be effective. Movements of the healthy limb significantly increase the VBFV in the inactive limb, and patients can perform it themselves several times a day.

Absztrakt: A traumás gerincvelősérültek rehabilitációjában az elmúlt évtizedekben számos technológiai újítás jelent meg, ezek közül kiemelendők az alsó végtagi, aktív robotikus ortézisek, más néven alsó végtagi humán exoskeletonok. A 2000-es évek elejétől számos klinikai kutatás indult meg ezen eszközök hatékonyságának vizsgálatára, bemutatva az exoskeletonok pozitív hatásait a gerincvelő-sérülést követő szövődménybetegségek prevenciójában, illetve progressziójuk lassításában. A korábbi munkák kitérnek a fiziológiai és pszichoszociális, valamint társadalmi hatásokra is, továbbá bemutatják az esetleges kockázatokat, rizikófaktorokat is. Dolgozatunkban kitekintést adunk ezen nemzetközi tanulmányok fontosabb eredményeire, ismertetjük Magyarország első ilyen készülékeinek (ReWalk™ P6.0) felépítését és működését, bemutatjuk a robotasszisztált rehabilitációs tevékenység főbb, nemzetközi szinten is használt módozatait, valamint publikáljuk saját, nemzetközi munkákon alapuló vizsgálati protokollunkat, melynek alapján a Pécsi Tudományegyetemen és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben multicentrikus kontrollált klinikai vizsgálatot indítottunk. Hipotézisünk, hogy a magas intenzitású, exoskeletonnal kiegészített komplex rehabilitációs tevékenység mind a csontsűrűséget tekintve, mind az urogenitalis és gastrointestinalis traktusban pozitív változásokat idéz elő, melyeket objektív urodinámiás és defaecatiós paraméterekkel ellenőrzünk. A csontok ásványianyag-tartalmának változásait DEXA-val mérjük, a mentális statusra gyakorolt hatást kérdőívekkel ellenőrizzük. Kutatómunkánk célja, hogy a paraplegia állapotában lévő felhasználók számára validált eredményekkel alátámasztott, kiegészítő terápiás eljárást dolgozzunk ki, illetve ajánlást adhassunk az otthoni használatra, valamint eredményeinkkel sikerrel csatlakozhassunk a nemzetközi szintű tudományos műhelyek munkájához. Orv Hetil. 2020; 161(29): 1200–1207.

17.84 ± 0.42s), (DS ¼ 17.69 ± 0.45s) while there was no significant effect (p ¼ 0.059) in sprint performance (NS ¼ 2.79 ± 0.14s), (DS ¼ 2.74 ± 0.17s). Significant improvement (0.045) was also detected in reaction time on the last of the testing days (Day1 ¼ 0.055 ± 0.025s), (Day2 ¼ 0.049 ± 0.024s). CONCLUSIONS: Results show that dynamic stretching warm-up has only a significant effect on sprint performance and agility if performed on longer distances or longer durations. Moreover the reaction time could be decreased by the adequate amount repetition of the specific movements.

Objectives: Migraine is a neurological disease with recurrent headache pain, accompanied by e. g. photophobia or nausea. Number of headache days classifies to episodic or chronic migraine (EM/CM). The anti-Calcitonin-Gene-Related-Peptide (CGRP) antibody fremanezumab offers a new type of prophylaxis. Methods: In two Phase-3-trials patients with CM or EM were randomized in 1:1:1 ratio to receive subcutaneous fremanezumab quarterly (single dose: 675 mg), fremanezumab monthly (HALO-CM/HALO-EM: 675/225 mg as loading dose and 225 mg at week 4/8) or placebo. During the German market access process, the Gemeinsamer Bundesausschuss (G-BA) defined different patient populations. G-BA defined the appropriate comparator therapy (ACT) for the population of untreated patients and those with inadequate response to at least one prior preventive migraine medications: propranolol/metoprolol, topiramate, amitriptyline or flunarizine. Placebo patients did not start the medication during the trial but were continuing their pre-existing medication (ACT). Results for placebo + ACT (n=49/45) vs. fremanezumab (quarterly n=322/256, monthly n=325/249) are presented. Results: Under fremanezumab, more EM as well as CM patients reached clinical meaningful reduction by $ 50 % of their monthly migraine days (EM quarterly: RRs = 3.06, p = 0.0015, monthly: 3.38, p = 0.0005, CM: 2.39, p = 0.0150, 2.61, p = 0.0073). A reduction of $ 50 % of monthly headache days of at least moderate severity was seen (EM: RRs = 2.92, p = 0.0010, 3.01, p = 0.0007, CM: 1.98, p = 0.0187, 2.23, p = 0.0054). Patients with CM used significantly less acute migraine-specific medication (Hedges' g =-0.56 [-0.868,-0.262]). In patients with EM, fremanezumab led to significantly less serious adverse events compared with patients taking ACT (RRs = 0.18, p = 0.0298, 0.12, p = 0.0187). Conclusions: Fremanezumab as migraine prophylaxis resulted in a lower frequency of headache compared to placebo along with beta-blockers, topiramate, amitriptyline or flunarizine.