The aim of this study is to introduce some EU development strategies on smart cities and villages to see whether smartness can be a suitable development method for the rural areas. Such strategies are getting more and more importance and emphasis all over the world. In many developed countries, becoming smart is basically equal to developed technology and ICT. It might be a way for cities with developed infrastructure, but it might not be the proper way of development for the disadvantaged rural areas. Due to the great territorial discrepancies not only in Europe as a whole, but within several countries of the continent, the existing smart strategies may provide assistance for the developed cities, but not for the countryside. At present, for strategy-makers, smartness refers to high quality infrastructure, technology that requires highly qualified human resource. The latter one is available mainly in urban areas, but the human resource in many rural areas (ageing, unemployed, poorly qualified etc.) is not able to use high tech and modern ICT. Therefore, smartness for them should mean something else and the same strategies cannot be applied in such underdeveloped areas (where high rate of population live). After the overview on some major existing strategies, we intend to evaluate the human resource tendencies as one of the most significant precondition to become smart for rural areas. Our primary focus is the least-developed region of Hungary, but we aim to provide conclusions for a broader scope.

ÖsszefoglalásA legtöbb térség, település úgy tekint az idegenforgalomra, mint általános, minden esetben alkalmazható módszerre az adott helyzetből való kitörésre. Ha a gazdaságfejlesztési stratégiákat nemzetközi és hazai szinten is áttekintjük, a turizmus szinte valamennyiben megtalálható, mivel minden térségnek van olyan értéke, amely bemutatásra érdemes. Azonban önmagában a vonzerő még nem elegendő a sikerhez. Sőt, a fejlesztéshez sem, ha nem átgondoltan valósul meg. A tervezés nehézsége a rendkívül gyorsan változó gazdasági környezet, amelyet sokszor nehezen lehet követni. A turizmus tervezése az állami, az önkormányzati, a non-profit és a magánszektor számára a rendelkezésre álló erőforrások minél hatékonyabb kihasználása és a lehető legnagyobb hozam elérése érdekében zajlik. Mindezt úgy kell kialakítani, hogy közben a fenntartható fejlődés elvét ne hagyjuk figyelmen kívül és az elemzésekben közreadott trendekre is megfelelő figyelmet kell fordítani. Ezen elveket alapul véve érdemes olyan fejlesztési irányok stratégiába való beemelését is figyelembe venni, melyek a természeti értékek védelmét, a zöldturizmus/ökoturizmus stratégiai ágazattá történő fejlesztését is előtérbe helyezik. AbstractMost settlements consider tourism as a general method for the way out from their situation that can be applied in any situation. If national and international economic strategies are overviewed, tourism can be found in almost all of them, since all regions have values that are worth to introduce. However, if only the attraction is given, it is not enough for the success, not even for the development if it is not carefully planned. Planning is difficult because of the quickly changing economic environment that is hard to follow carefully. Planning in tourism means the use of resources of state, municipality, non-profit and private sector as efficient as possible as well as aims to reach the highest possible profit. All this has to be carried out as meeting the sustainable development principles while paying enough attention on the trends in analyses. Based on the abovementioned principles, such development directions focusing on the protection of natural values and green/ecotourism as a strategic sector could be involved in development strategies.Kulcsszavak: zöldturizmus, turizmus fejlesztése, regionális stratégiák, tervezési kérdések JEL besorolás: R10, R11 LCC:

ÖsszefoglalásNapjainkban (és nem csak hazánkban) egyre több területfejlesztési tanulmányban, gazdaságfejlesztési stratégiában kap meghatározó szerepet az idegenforgalomra, a belföldi turizmus különböző típusaira épülő fejlesztési irány. Úgy gondolom, hogy a turizmus az endogén források vizsgálatán keresztül egy-egy térség kiegészítő húzó ágazatává válhat, közvetve és közvetlenül jövőképet teremtve az ott élők számára. Magyarország kiemelten kezelte az elmúlt években a turizmushoz kapcsolódó tervezési és fejlesztési feladatokat, legtöbbször olyan hátrányos területeken is, ahol valószínűleg nem számíthatnak jelentősebb számú turisztikai forgalomra. Annak ellenére, hogy az ország kedvező turisztikai adottságokkal rendelkezik, úgy gondolom, nem minden térségben adottak az alapvető feltételek az ilyen irányú fejlesztésekhez, hiszen a természeti adottságok mellett fontos a gazdasági, infrastrukturális és humán feltételek optimális megléte. Ezért fontos vizsgálni minden térség esetében a fejlesztési stratégia prioritásainak irányait, benne a turizmus lehetőségét is. AbstractNowadays, not only in Hungary, tourism as well as developments based on domestic tourism get more attention in both spatial and economic development strategies. Accordingly, I intended to highlight the importance of this sector. I examined the development of rural space through analyzing the tourism sector, since I believe that due to the harmony in our natural, economic and human resource, we have great potentials in this regard. Based on the abovementioned, I think that tourism may become a leading or supplementary sector of an area, providing a future perspective for the local population directly or indirectly. Despite of the fact that the country has favourable touristic conditions in general, I think that some of the areas do not have the necessary economic, infrastructural and human resources. As a principle, I believe that it is important to examine the priorities of economic development strategies of all regions, with special focus on tourism potentials. In order to discover the development potentials of the regions, we should analyze the internal conditions of their environment, the success factors, the influence of external factors as well as their potential use.Kulcsszavak: turizmus, vidéki területek, EU, komplex idegenforgalmi hatásmutató, kistérségek Jel besorolás: R10, R11 LCC: HD 72-88 Irodalmi áttekintésA vidéki térgazdaság versenyképességének javítására számos gazdaságfejlesztési koncepció készült az elmúlt években, melyek különböző irányokat jelöltek meg a leszakadás megállítására. Ezek között a mezőgazdaság, az újraiparosítás, az élelmiszeripar fejlesztése

ÖsszefoglalásAz ökoturisták környezettudatos szemléletű emberek, akik jellemzően szeretnek távolabb utazni a városoktól, időt tölteni a természetben, a klasszikusnak számító vidéken kirándulni, felfedezni és óvni a természet csodáit, megismerni a helyi szokásokat, embereket. Jellemzően ezek a turisták igyekeznek minél kevesebb negatív hatást gyakorolni a környezetre, miközben annak tisztaságát, érintetlenségét óvják, tudatosak a szállásválasztásban és az utazás módjában is, hogy minél kevésbé terheljék a környezetet. Az ökoturizmus szemléletének terjedése a fenntarthatóság szempontjából rendkívül fontos. A fiatalok új nemzedéke különböző szintű ismeretekkel rendelkezik a környezettudatosság és a környezetbarát viselkedés tekintetében. Az online tér az egyik legértékesebb kulcs, amely segíthet az ilyen jellegű viselkedés elterjedésében (Begley, 2008). Ebben a tanulmányban középiskolás diákok és egyetemi hallgatók lettek megkérdezve, a környezettudatossággal kapcsolatos problémákról és arról, hogy az online tér segítségével, milyen szinten tudnak részt vállalni a környezettudatosság elterjedésében, például az okostelefonon használható alkalmazások segítségével. A tanulmány Gyöngyös városában lett elvégezve, középiskolás és egyetemista diákok között. A középiskola neve, Berze Nagy János Gimnázium, ahol összesen 493 diák lett megkérdezve, de ebből csak 465 kérdőív került kiértékelésre, mivel 28 diák nem volt jelen a kérdőív lekérdezésekor vagy valamilyen hibás kitöltés miatt nem volt értékelhető a kérdőív. Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevő diákok nagyrésze fokozottan elméjében tartja a környezettudatosság és a környezetvédelem fontosságát. A diákok a médiából, mint például a közösségi média is, tapasztalatot és ismeretet szereznek a környezettel kapcsolatos témakörökkel kapcsolatban (Kovács, 2010). AbstractEco-tourists are environment conscious people who typically love to travel far away from cities, spending time in nature, exploring the classic countryside, discovering and protecting nature's wonders, getting to know local customs and people. Typically, these tourists try to minimize negative impact on the environment while protecting their clarity, their untouchedness, conscious of the choice of accommodation and the way to travel. The new generation of young people have different level of knowledge about environmental awareness and environmentally friendly behaviour. The online space can be one of the most valuable keys among others which can help to spread this kind of behaviour even more (Begley, 2008). In this study, secondary school students' awareness of environmental issues and the level of their active participation in this activities have been identified in the online space like how the social media can help in the environmental awareness by the help of smartphone applications. The study was carried out in Gyöngyös city by conducting a survey on students in high school and university. The name of the high school is Berze Nagy János Gimnázium where a total amount of 493 students were

Irodalmi áttekintésAz Új Magyarország Fejlesztési Tervben megfogalmazottak szerint hazánk legfontosabb célja volt 2007 és 2013 között a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indult el összehangolt állami és uniós fejlesztés: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.Az ÚMFT 8 ágazati és 7 regionális operatív programban határozta meg a nemzetgazdaság fejlesztésének legfontosabb céljai. A turizmust érintő fejlesztési források döntően a hét regionális operatív programban (ROP) kerültek megtervezésre. A ROP forrásokból a tervezett turisztikai fejlesztések részesedése kb. 17 % volt. Turisztikai célú fejlesztésekhez továbbá a