This article analyses the impact of EU-funded curriculum development interventions implemented in Hungary between 2004 and 2012, focusing on contextual features influencing school-and teacher-level adoption processes.

E tanulmány a helyi/intézményi szintű oktatási innovációk keletkezésével, terjedésével és rendszerformáló hatásával foglalkozó „Innova kutatás” elméleti szakaszának eredményeit foglalja össze. A tanulmány bemutatja az oktatási innováció kutatásának általános összefüggéseit, kiemelve az oktatási innováció és az ennek jobb megértését szolgáló kutatások társadalmi és szakpolitikai jelentőségét, utalva a kutatás szaktudományos és szakpolitikai kontextusára. Röviden ismerteti a kutatás céljait, kutatási kérdéseit, szakaszait és az alkalmazott módszereket. Tanulmány az innovációkutatás nemzetközi irodalmának feldolgozása alapján részletesen elemzi azokat az általános, és speciálisan az oktatási ágazatra jellemző elméleti összefüggéseket, amelyek meghatározták az Innova kutatás keretei között zajló empirikus vizsgálatok eszközeit és adatelemzési szempontjait. Részletesen bemutatjuk az Innova kutatás első szakaszában kidolgozott konceptuális és fogalmi kereteket, illetve az adatfelvételeket és elemzéseket orientáló elméleti modelleket. Döntő részben e tanulmányból ismerhető meg az az elméleti háttér, amelyre e tematikus szám további tanulmányai épülnek, miközben az utóbbiak több ponton kiegészítik azt, ami e tanulmányban megjelenik.

No abstract

Vizsgálatunk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara Mo-TeL projektjének kutatási eredményeihez kapcsolódik. A tanárok folyamatos szakmai fejlődésére irányuló MoTeL projektet az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) támogatja. Tanulmányunk a pedagógusok tanulását meghatározó rendszerkörnyezetet vizsgáló elemzési keretrendszert mutatja be. Kutatásunk célkitűzése ugy anis a pedagógusok szakmai fejlődésével és tanulásával kapcsolatos célok, elvárások, a támogató rendszer és a szakmai fejlődéshez kapcsolódó ellenőrző mechanizmusok feltárása. Jelen tanulmányban a képzési és kimeneti követelmények (KKK), az önértékelési kézikönyvek és a karrierfejlesztés útmutatóinak dokumentumelemzését és annak megállapításait vázoljuk. Elsősorban analitikai keretrendszerünket, munkaorientált kutatási kérdéseinket és a kutatási szempontokat világítjuk meg. Négy kulcsfontosságú elemzési dimenzió – célok, tanulás, támogatás és kontroll-funkciók – mentén vizsgáljuk az egyes központi szabályozó dokumentumoknak a szakmai fejlődésre irányuló befolyását, a szabályozás területeit, eszközeit és mértékét.  

Jelen tanulmány a helyi pedagógiai innovációk születésére és terjedésére fókuszálva mutatja be és elemzi egy különösen dinamikus és tudás-intenzív budapesti általános iskola innovációs tevékenységét. Az elemzés alapját az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetében megvalósított „Innova kutatás” keretében végzett több napos intenzív terepmunka adta. Az esettanulmány az elemzett intézmény innovációs történéseit vizsgálja mintegy húszéves időtávra visszatekintve. Bemutat számos helyi innovációt: olyanokat, amelyek külső ösztönzők nyomán jöttek létre és olyanokat, amelyek keletkezése mögött pusztán belső motiváció állt; olyanokat, amelyek hosszú távon sikeresnek bizonyultak, és olyanokat, amelyek kudarcosan zárultak; olyanokat, amelyek elszigeteltek maradtak és olyanokat is, amelyek az intézményben széles körben elterjedtek. A tanulmány az iskola innovációs tevékenységét egy, eredetileg az egyes innovációk életének leírására alkalmazott elemzési keretrendszeren belül vizsgálja. Többek között bemutatja a jellemző konfliktus- és problémahelyzeteket az innovációs folyamatok különböző fázisaiban, így például az új ötletek gesztációja, a tervezés, a burjánzás, a visszaesés, az adaptálás és a lezárás kapcsán.