Innovációk és innovációs folyamatok a magyar oktatási                     rendszerben

Fazekas, Ágnes; Halász, Gábor; Horváth, László

doi:10.1556/2063.27.2018.2.7

Cited by 6 publications

(3 citation statements)

References 8 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The success of institutional innovations also clearly illustrates the role of social capital in teaching communities, which can be described by the innovation triangle model (Engeström 1999, quoted by Fazekas, Halász & Horváth, 2018): the complex task, the cognitive activities required and the participants interaction. Facing a problem and a challenge breaks the routine of everyday life, and in response, creative thinking is the answer.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 96%

Characteristics of Teaching Community Capital - Focus on Teachers in Reformed Public Education Institutions

Pusztai

Morvai

Bacskai

et al. 2020

CEJER

View full text Add to dashboard Cite

The issue of the effectiveness of teaching is constantly at the center of research. "Teachers count", presents the OECD report (2005), which confirms the research of the day that the work of the teacher contributes significantly to the performance of students. The question is how to capture the factors that influence school performance. The focus of the examination of the theoretical background is on the professional capital theory, with the emphasis on the examination of social / teaching capital in addition to the human capital and decision capital components. Our research is based on a secondary analysis of a questionnaire among teachers working in Calvinist institutions in 2017. The focus of our interest is on identifying the characteristics (frequency) and content (agreeing with norms) of staff capital and the need for teachers to develop collaborative networking opportunities for future professional development.

show abstract

Section: Introductionmentioning

confidence: 96%

Characteristics of Teaching Community Capital - Focus on Teachers in Reformed Public Education Institutions

Pusztai

Morvai

Bacskai

et al. 2020

CEJER

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Pénzügyi területen valóban érzékelhető volt túlszabályozottság (Szabó-Fehérvári 2013), de más tekintetben aligha, s a pénzügyi szabályozás is inkább alkalmazkodást, vagyis rugalmasságot igényelt a fenntartóktól, az iskoláktól, még ha ez sok esetben nem a kormányzati célkitűzések irányába mutatott is, hanem azzal ellentétes megoldásokat eredményezett. Az iskolai innovációk korlátját sem annyira az irányítási rendszerben, mint inkább a pénzügyi korlátok mentén kell keresni, de különböző támogatási források álltak ehhez rendelkezésre, így inkább innovatívnak nevezhető a rendszer (Fazekas-Halász-Horváth 2018), bár kétségtelen, hogy mindez nehezen volt átlátható.…”

unclassified

Célok és következmények: tanügyirányításunk átalakítása

Györgyi¹

2019

Educatio

View full text Add to dashboard Cite

Célok és következmények: tanügyirányításunk átalakítása GYÖRGY I ZOLTÁNA tanulmány egyrészt arra a kérdésre igyekszik válaszolni, hogy az oktatásirányítás 2010 utáni változásai mennyire voltak összhangban az uniós elvárásokkal, másrészt, hogy az új irányítási rendszer mennyiben s mely elemeiben segítette, illetve gátolta ezeket a kormányzati oktatáspolitikai törekvéseket. A szerző úgy látja, hogy oktatásirányításunk sokkal inkább az öncélú bezárkózás jeleit mutatja, mintsem a korszerű, az egyéni igényekre reagáló, a lemaradókkal is törődő oktatásét. Csak érintőlegesen veszi fi gyelembe az uniós célokat, s a széles lakossági rétegekkel való együttműködés helyett igyekszik a nyilvánosság teljes kizárásával működtetni a rendszert. Mindez hozzájárul a magyar oktatás teljesítményének visszaeséséhez. Kulcsszavak: oktatásirányítás, oktatáspolitika, centralizációTh e study highlights, on the one hand, the extent to which changes in education governance after 2010 were in line with EU expectations and, on the other hand, the extent to which elements of the new governance system helped or hindered these governmental education policy eff orts. Th e author sees that Hungarian education management has signs of a self-locking system, instead of a modern, responsive and refl ective education that cares for the disadvantage region and disadvantage people. It barely takes EU objectives into account, and instead of cooperation of the stakeholders of the education, rather works without them. All this contributes to the decline in the performance of Hungarian education.

show abstract

“…Egy tanulmányban bemutatott kutatás eredményei alapján a hazai oktatásban magas szintű innovációs aktivitás jellemző, bár ez az aktivitás nem egyforma az oktatás egyes alrendszereiben, a kutatásom szempontjából fókuszt kapó közoktatás a sor végén áll (Á. Fazekas, Halász, & Horváth, 2018). A kutatás alapján az újítások nagy része a pedagógusoktól indul, melynek egy kisebb része valósul meg leírható és átadható formában.…”

Section: Az áGazaton Belüli Innovációs Törekvésekunclassified

Gyerekek. Otthon. Együttműködés. Kreativitás. A designkommunikáció, mint a soft készségek fejlesztését támogató oktatásmódszertani eszköz

Galla¹

View full text Add to dashboard Cite

A disszertációm során arra törekedtem, hogy egy olyan téma köré építsem a kutatásom, mely az akadémiai irodalomhoz és a gazdasági gyakorlathoz történő hozzájárulása mellett valós értéket hordoz a társadalom tagjai számára is. A téma tudományterületeken átível és ezzel párhuzamosan olyan tudományterületeket kapcsol össze, mint az oktatás- nevelés kommunikáció és menedzsment irodalom. Tudományos és gyakorlati jelentősége pontosan ebben ragadható meg. Ezt az értékrendszert szem előtt tartva jött létre a designkommunikáció, mint tervezői kapcsolatteremtés (Cosovan, 2009) módszertanára építő, saját fejlesztésű, kreatív oktatás-módszertani eszköz. A kutatás során, annak részeként megvalósult a foglalkozás általános iskolába történő integrálása, ahol a vizsgálat alanyai, a kutatás főszereplői, a Z generációt alkotó diákok és tanáraik voltak. A foglalkozás során a közösség összehangolása történik egy tervezői folyamat megvalósításán keresztül, egy közösen megvalósított produktum létrehozásának céljából. A folyamat jelenti a valódi eredményt, mely menedzseri implikációja során a legértékesebbnek vélt munkavállalói soft készségek fejlesztését is támogatja. A disszertáció alapvető célja tehát egy olyan kreatív oktatási gyakorlat, mint termék pontos kidolgozása, megvalósíthatóságának feltérképezése, tesztelése és eredményeinek bemutatása, mely a pedagógusokat és diákokat egyaránt aktív, egyenrangú közreműködésre sarkallja, valamint a fennálló általános iskolai oktatási keretrendszerbe gond nélkül illeszthető. A diák, a jövő munkavállalója akkor lehet sikeres, ha az oktatásban megszerzett tudása átfedésben van azokkal a követelményekkel, melyet a vállalat és a modern gazdaság támaszt szakemberei felé. A disszertációban megvalósuló kutatásommal fontosnak tartom az oktatás és a munkahelyek megteremtői, a gazdaság legfontosabb szereplői közötti párbeszéd fenntartását, intenzitásának növelését, ahol szükséges ott hatékonyabbá tételét. A dolgozat elméleti kerete 3 fő egységre osztható. A kiindulásban a hazai oktatási keretrendszer feltérképezése kapott helyet, majd a gazdaság és oktatás szereplőinek kapcsolata és a kapcsolatban rejlő lehetőségek feltárása került fókuszba. A szakirodalmi áttekintés záró szakaszában a designkommunikáció, mint tervezői, alkotói módszertan elemzése és a tudományos térben betöltött szerepének áttekintése történt. A disszertáció arra keresi a választ, hogy a designkommunikáció, mint kreatív oktatásmódszertan alkalmazása egy workshopon keresztül hogyan alakítja, milyen módon formálja a résztvevő közösséget (diákok, pedagógusok)? Hogyan járul hozzá a nyílt végű problémamegoldás a vizsgált csoporton belüli kommunikációhoz? A kutatási kérdés megválaszolása egy több módszertanú kvalitatív kutatás megvalósításán keresztül történt, melynek során a foglalkozás 24 alkalommal jött létre, közel 500 diák bevonásával. A kutatás eredményeként rögzíthetem, hogy a designkommunikáció módszertan a közösség szereplőit többszinten, és szinteken belül több irányból formálja. Jól kimutatható közeledést biztosít a diák és tanára kapcsolatában. A fejlődés dimenziói három szinten is tetten érhetők: történik egy fejlődés a pedagógus személye kapcsán, akinek egy új, eddig ismeretlen szerepben kell helyt állnia. A diákok fejlődése is további két nézőpontból elemezhető. Az egyéni fejlődés, majd a csoport, mint közösség fejlődése a tervezői-alkotói folyamat által. A legfontosabb eredmények a kutatási alkérdések relációjában a következőképpen összegezhetők: KK1- Közösségépítés: A designkommunikáció workshop a közösség építését a lehetőségek biztosításával segíti. Lehetőséget ad az osztálynak a közösen eltöltött minőségi időre, ami élményt nyújt számukra. Lehetőséget teremt a beszélgetésre, ami egyértelműen hiánypótló, igényük van rá. Lehetőséget biztosít azáltal, hogy a nyílt problémamegoldásra épít, így a megoldáshoz vezető út személyre, a közösségükre szabható, ami segít ahhoz, hogy magukénak érezzék a feladatot. A nyílt problémamegoldási helyzet középpontba helyezésével utat nyit a képzelet, a kreativitás kiteljesítésére. KK2- Soft készségek formálása: A kutatás rávilágított a soft készségek egyre növekvő jelentőségére. Hangsúlyt kapott a problémamegoldás (kritikai megközelítés), a kreativitás, a kommunikáció és annak függvényében értelmezett együttműködés. A kutatás során bizonyításra került, hogy a fent rögzített soft készségekre közvetett vagy közvetlen befolyással van a workshop. KK3- Tervezői identitás alakulása: A foglalkozás támogatta a diákok önállóságát, úgy érezték, hogy felnőttként kell helytállniuk. A tervezői identitás formálása az alkotói (flow) élmény megtapasztalásával teljesedett ki, ami szorosan összekapcsolható a produktum felé megvalósult hozzáállással és a tervezésen keresztül megélt együttműködés sikerével. KK4- Vállalkozói attitűd: A vállalkozói attitűd megjelenése a vártnál sokkal kisebb mértékben volt jelen. A designkommunikáció workshop és a nyílt problémamegoldó helyzet adottságai támogathatják ugyan a vállalkozói attitűd előtérbe kerülését egy jól irányított témaválasztással, azonban ehhez szükséges az, hogy a hétköznapokban teret kapjon a gazdasági ismeretek tudatos oktatása. Doktori kutatásom során mindvégig azt tartottam szem előtt, hogy ez a kutatás egyszerre szolgálja az oktatási és a tudományos közösség érdekeit, és tegye ezt ne csak a várható eredmény reményében, hanem az odavezető út alatt is. Disszertációmmal a pedagógusok és az oktatásban érintett szereplők számára egy kézzel fogható értéket teremtettem azáltal, hogy egy olyan módszertant ismerhetnek meg és sajátíthatnak el, ami bizonyítottan támogatja őket abban, hogy az iskolai keretrendszeren belül lehetővé váljon a közösség építése, valamint a diákok soft készségekeinek tudatos és irányított fejlesztése.

show abstract

Innovációk és innovációs folyamatok a magyar oktatási rendszerben

Cited by 6 publications

References 8 publications

Characteristics of Teaching Community Capital - Focus on Teachers in Reformed Public Education Institutions

Characteristics of Teaching Community Capital - Focus on Teachers in Reformed Public Education Institutions

Célok és következmények: tanügyirányításunk átalakítása

Gyerekek. Otthon. Együttműködés. Kreativitás. A designkommunikáció, mint a soft készségek fejlesztését támogató oktatásmódszertani eszköz

Contact Info

Product

Resources

About