Tanulmányunk a magyar integrációs csoportok lakásmobilitási mintáit vizsgálja a lakásutak egy szegmense, a jelenlegi és előző lakás jellemzői alapján. Kiindulópontként a lakásmobilitás fő meghatározóit és a magyarországi lakásrendszer néhány releváns sajátosságát mutatjuk be. Majd az MTA TK Integrációs adatfelvétel (2015) adatai segítségével feltárjuk, hogyan függ össze az egyének integráltsága a lakásút-szegmensek tipikus mintázataival. Eredményeink-a lakásmobilitás életcikluselméletével összhangban-megerősítik a demográfiai tényezők, ezen belül elsősorban a családi állapot és az életkor meghatározó szerepét. Ugyanakkor rámutatnak a társadalmi-demográfiai változókon túl a társadalmi pozíció lakásutakra gyakorolt hatására, ezen belül a bérleti szektoron belüli mozgásra, illetve a tulajdonosi szektor felé történő kilépésre. Az ellentétes társadalmi pozícióban lévő csoportok eltérő lakásutakat járnak be: miközben a kapcsolatgazdag politikailag aktívak lakásútjában jellemzően nem jelenik meg a bérleti szektor, a dezintegrált kirekesztettek, valamint a gyengén integráltak körében átlag feletti a bérleti szektoron belül mozgók aránya. Kulcsszavak: lakásmobilitás, társadalmi pozíció, integrációs csoportok 1 Csizmady Adrienne tudományos főmunkatárs, Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet. Kőszeghy Lea tudományos munkatárs, Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet. Győri Ágnes tudományos munkatárs, Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet. 2 A tanulmány az MTA Kiválósági Együttműködési Program Mobilitás Kutatási Centrum projektje keretében készült. A tanulmány támaszkodik a Lakáshitellel eladósodott családok helyzetének vizsgálata című (NKFIH-K109333 számú), az MTA TK és a Városkutatás Kft. együttműködésében zajló kutatás eredményeire.

Although a great deal of research has been done on leadership styles, and university students have often been the subject of exploratory research in social sciences, the Full Range Leadership model has been applied to young people only in a few instances. In this article, the authors seek to survey the preferred leadership styles among Hungarian students and explore how they correlate with managerial and entrepreneurial inclination. A complex analysis of leadership style preferences of university students combined with their managerial and entrepreneurial inclination, social and cultural resources is rare in the research practice so far. The online questionnaire used in the research was completed by 335 university students studying economics, engineering and social studies both in Budapest and in the country. The questionnaire was completed by 335 university students. The results are exploratory and they amend the existing leadership typologies at some points. Based on the results of the Multifactor Leadership Questionnaire featuring 36 self-rating items, four distinct leadership styles emerged within the target group, representing the transformational, the supportive, the defensive, and the laissez-faire leadership types. The multivariate analysis has shown that while managerial inclination is related to the transformational style of leadership, entrepreneurial aspirations are associated with the transformational and supportive leadership styles.

Despite the numerous pieces of research that have been undertaken to aid understanding of the innovative activities of small- and medium-sized enterprises (SMEs), only a few have dealt with the interaction between innovation activity and the finance-related attitudes, literacy, and knowledge (competencies) of these companies. The current research focuses on specific aspects of the innovation activities of SMEs in a post-communist society (Hungary) by taking into consideration elements of both entrepreneurial financial culture and the social-economic environment. Our analysis is based on a national representative survey, 2017. Results show that the presence of a creative financial culture, and the grounding of management decisions correlate with company innovation. We found that subsidies as external financial sources contribute to a larger extent to the innovation activities of SMEs than other external and internal financial resources. Moreover, the study explores the effects of some economic and social competition-related factors.

Tanulmányunk azt vizsgálja, hogy a gazdasági-szolgáltatási és az agrárszakmai képzési terület szakmai tanárai milyen oktatási-pedagógiai módszereket használnak, milyen tapasztalataik vannak a szakmai oktatásban alkalmazott innovatív és interaktív módszerek terén, továbbá mely társadalmi változókkal függ össze, hogy az egyiket vagy másikat alkalmazzák-e az oktatásban. Interjús és kérdőíves felmérésünk nem az osztálytermi pedagógiai gyakorlatok szakmódszertani feltérképezésére irányult, hanem az egyes tudásátadási eszközök alkalmazásának társadalmi hátterével foglalkozik: mely tanári jellemzők és mely oktatási intézményi tulajdonságok segítik vagy akadályozzák ezek használatát. Fogalmi kapcsolathálók szerkesztésével elemezzük az interjú-öszszefoglalók szövegét, továbbá többdimenziós elemzéseket végeztünk az összefüggések feltárására. A kapcsolathálózatokból kiderül, hogy a tanárokkal szemben támasztott követelményeknek való megfelelést oktatási intézményi és rendszerproblémák akadályozzák, valamint nehézkes a tanárok közötti szakmai kommunikáció. A többváltozós elemzés feltárta, hogy a szakmai terület és az iskola regionális (fejlett vs. kevésbé fejlett régió) elhelyezkedése minden vizsgált újgenerációs pedagógiai eszköz esetében szignifikáns magyarázó tényező, a pedagógusok tanítási tapasztalata és életkora viszont csak egyes interaktivitásra, reflexiókra, visszakérdezésre építő módszerek alkalmazását befolyásolja. Továbbá mindez összefügg az intézmény infrastrukturális felszereltségéről mondott véleményekkel és a tanárok szakmai továbbképzéseken való részvételével. 2 Kulcsszavak: innovatív pedagógiai módszerek, kooperatív tanítási és tanulási formák, szakképzés

No abstract