In early stage, metabolic syndrome primarily disturbs SERCA2a function in the heart, but consequential haemodynamic dysfunction is prevented by upregulation of SERCA2a protein level and phosphorylation pathways regulating PLB. However, this compensated state is very vulnerable to a further decline in SERCA2a function.

Hyppocrates constructed the medicines-surgery-energy triangle which includes all therapeutical modalities. Hyperthermic intraoperative chemotherapy (HITHOC) is a synergy-based single stage multimodality treatment encompassing the locoregional manifestation of the systemic malignant process.Pleural space, thermal effect, lavage/irrigation and chemotherapy represent the basic science ports of the network hub: HITHOC. The malignant transformation and process of the pleural surface (and underlying lung) challenges space management and tissue control. Thermotherapy without local chemotherapy is insufficient, similar to the normothermic local irrigation aligned with anticancer agents. The local administration of combined heat-transfer fluid and chemotherapy with or without subsequent surgical removal offers reasonable outcome in extensive primary pleural neoplasms (malignant mesothelioma), advanced (> Stage IIIA) NSCLC, functionally inoperable lung cancer and pleural carcinosis from extrathoracic malignancies. Measured by symptom-free survival and the quality of life, HITHOC in its present form, offers a modest yet fully substantiated solution. HITHOC in combination with the local application of targeted therapy and/or immunotherapy administered in the pleural space are currently under investigation. Additional development including new acting substances, their solvents and the means regarding surgical delivery and anesthesiology techniques are sign posts up ahead. Level 2 evidence are required in order to stepping up the recommendation levels, rewriting protocols and guidelines, in which HITHOC earns its revered position in the decision making process it deserves.

No abstract

Összefoglaló. Bevezetés: A tumorsebészetben a malnutritio független rizikófaktor. A kockázatcsökkentés egyik fontos eleme a perioperatív tápláltsági állapot felmérésén alapuló klinikai táplálás. Az irodalomban jól dokumentált az időben végzett rizikószűrés fontossága, de ennek módja, különösen hazai környezetben, kidolgozatlanabb. Célkitűzés: A malnutritio szempontjából esendőbb csoportot alkotó onkológiai sebészeti betegek azonosíthatóságának igazolása, a szűrési metódus vizsgálata. Módszer: 2016. október és 2018. november között öt kórcsoportban (emlő, máj, pancreas, mellkas, gyomor-bél rendszer) az igazolt vagy gyanított malignitás, illetve gyulladásos bélbetegség miatt műtétre váró betegeket telemedicina-módszerrel kerestük fel. A rizikócsoportokat (nincs rizikó – alultápláltság valószínűsíthető – súlyos alultápláltság) a sebész és dietetikus által közösen vezetett ’Nutritional Risk Score 2002’ (NRS 2002) szűrő pontrendszerrel állapítottuk meg. Az NRS 2002 pontértékeket a posztoperatív lefolyással vetettük össze (kórházi tartózkodás, 30 napon belüli szövődmények Clavien–Dindo szerinti osztályozása). Prospektív vizsgálatunkban 1556 beteg szerepel. Eredmények: Az emlősebészeti betegek (n = 314) 95,2%-a rizikómentes. A májreszekcióra várók (n = 79) 43%-a valószínűleg vagy biztosan alultáplált. A hasnyálmirigyműtétre előjegyzett betegek (n = 122) 81,2%-a emelt rizikójú. A kuratív célú pancreasreszekción átesett betegek pontértéke alacsonyabb, mint a palliatív műtétben részesülőké (p>0,05). A tüdőreszekcióra váró (n = 219) betegeknél 40,7% került emelt rizikócsoportba. Az emelkedett NRS 2002 érték magasabb szövődményaránnyal járt (p<0,05). Béltraktust érintő műtétek (n = 822) esetén a betegek 71,2%-a valószínűleg vagy biztosan súlyosan alultáplált. Az előrehaladott tumorok és a szövődmények egyaránt erős összefüggést mutattak az NRS 2002 értékkel (p<0,01). Következtetés: Az NRS 2002 szűrőmódszer prediktív értékkel bír mind a tumorstádium, mind a szövődmények tekintetében. Módszerünkkel időben felismerhető a fokozott rizikót jelentő betegcsoport, így a pontérték alapján célzott mesterséges táplálás tervezhető. Orv Hetil. 2021; 162(13): 504–513. Summary. Introduction: Malnutrition is an independent risk factor in oncologic surgery. Perioperative screening and aimed clinical nutrition are key elements in risk reduction. The importance of timely screening has been well published, but its method is underdeveloped, especially in Hungary. Objective: Evaluation of a malnutrition screening method to identify patients at risk in oncologic surgery. Method: Patients were enrolled from October 2016 to November 2018 in five groups (breast, liver, pancreas, thoracic and gastrointestinal surgery). All patients awaiting surgery for suspected or proven malignancy or for inflammatory bowel disease were screened preoperatively via telephone (telemedicine). Probability for malnutrition (no risk – suspicion for malnutrition – severe malnutrition) was jointly assessed by surgeon and dietitian using Nutritional Risk Score 2002 (NRS 2002). Screening results were compared to the postoperative course (including length of stay and 30-day morbidity/mortality using Clavien–Dindo classification). A total of 1556 patients were identified prospectively. Results: 95.2% of breast surgery patients (n = 314) were not at risk. Malnutrition was suspected or detected in 43% of patients awaiting liver resection (n = 79). Increased risk is present in 81.2% of pancreatic surgery cases (n = 122). Pancreas resections with curative intent were associated with lower scores than in palliative operations (p>0.05). 40.7% of the 219 patients scheduled for lung resection had increased malnutrition risk. Higher NRS 2002 resulted in increased morbidity rate (p<0.05). Surgery on the intestines was performed on 822 cases. 71.2% of them had suspected or severe malnutrition. Presence of advanced cancer and complication rate showed strong relations with increased NRS 2002 (p<0.01). Conclusion: Screening with NRS 2002 has predictive value on both tumor stage and complications. Our method is sound to identify patients at malnutrition risk in time, and thus an aimed clinical nutrition therapy can be planned. Orv Hetil. 2021; 162(13): 504–513.