The origins and the challenges of the newly elected Fidesz-government in 2010 were basically the same: the social and economic crisis, which demanded an adequate response. However, Viktor Orbán also had a long-standing, mildly radical ambition: to set a new political stage, where his conservative camp has the institutional advantage, and where the political landscape favors rather them rather than others. He has launched an unprecedented-since 1990 in Central-Eastern Europe-constitutional transformation and the new system was mainly set up by the end of 2011. However, the government has only partly met the expectations of the population on the political front, while it obviously failed on the economic one. Thus apathy has reached unprecedented levels in the country and the Fideszgovernment failed to set its new order on a wide social fundament.

A cikk a 2022. februári háborúindítás óta kibontakozott orosz–nyugati szankciós játszma korai elemzését adja. A szakirodalom elemzési konvencióinak megfelelően áttekinti annak előzményeit, a kiinduló pozíciókat, a megfogalmazott célrendszert, az annak elérése érdekében alkalmazott eszközöket, az adaptáció gazdasági és politikai aspektusait. Ezen túlmenően az elméleti irodalomra támaszkodva szempontokat kínál az eredményesség értékeléséhez, illetve kitekintést ad a magyar vonatkozásokra is. Az orosz–nyugati szankciós játszma a nemzetközi politika és világgazdaság egyik meghatározó kérdésköre, annak sorsa vízválasztó lehet a gazdasági nyomásgyakorlás jövendő megítélését, elfogadottságát és alkalmazhatóságát illetően.

Intézetünk 2021 decemberében, 1000 fő bevonásával közvélemény-kutatást végzett a magyar biztonságpercepcióról. Elemzésünk e felmérés legfontosabb, elsődleges eredményeit mutatja be. Írásunkban kitérünk a magyar társadalom védelmi kiadásokkal, katonai képességekkel, szövetségi rendszerekkel, valamint társadalmi félelmekkel összefüggő informáltságának és várakozásainak vizsgálatára, illetve rövid értékelésére.

A gazdasági szankciók a diplomácia és a katonai műveletek mellett az államok egymás közti interakcióinak harmadik meghatározó területe. Az alábbi írás célja e terület legfőbb elemzési szempontjainak és hatásmechanizmusainak bemutatása. Szélesebb nemzetközi irodalomra és esetekre támaszkodva tárgyalja a gazdasági hadviselés fajtáit, értelmezi az aszimmetriát és az interdependenciát ezekben a szegmensekben, mutatja be a belső döntéshozatal és a szankciós kimenetelek közötti összefüggéseket, ismerteti a nagyobb hatalmak szankciós politikáinak meghatározó ismertetőjegyeit, és végezetül bemutatja azokat a szempontokat is, amelyek mentén egy-egy intézkedés sikere vagy kudarca mérhető.