A határon túli magyar fiatalok önkéntességének mértékéről, az önkéntesek szociodemográfiai jellemzőiről eddig egyáltalán nem álltak rendelkezésre reprezentatív kutatási adatok. Tanulmányunk célja, hogy átfogó képet adjon a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 reprezentatív adatbázisának felhasználásával azokról – a 15-29 éves, felvidéki, erdélyi, vajdasági, illetve kárpátaljai fiatalokról, és megkülönböztető jellemzőikről –, akik a felvételt megelőző évben önkéntesek voltak. Mivel a magyarországi elemzések – a különböző szociodemográfiai mutatók mentén – lényeges különbségeket találtak az aktív önkéntesek és egyes korcsoportjai között, ezért további célként a korcsoportok szerinti elemzést is végeztünk. Adataink szerint a határon túli magyar fiatalok körében mért aktív önkéntesek aránya jelentősen és pozitív irányban tért el az adott országok teljes népességében regisztrált adatoktól. Eredményeink szerint a négy határon túli régióban az aktív önkéntesek négy különböző típusa bontakozott ki. A felvidéki magyar fiatalok körében az aktív önkéntesek egy jól körülírható csoportot alkottak és az az általános tendencia, hogy az önkéntesek inkább a magasabb társadalmi és jobb anyagi helyzetűek közül kerülnek ki, egyértelműen érvényesült körükben. Ez alapján azt valószínűsítjük, hogy esetükben az önkéntesség a jobb társadalmi státusz velejárója. Hasonló állítások fogalmazhatóak meg – főként a jobb anyagi helyzet tekintetében – az erdélyi fiatal aktív önkéntesekkel kapcsolatosan is, akiknek többsége 15-18 éves volt. Kiemelendő a 24-29 éveseknél a szülői státusz erős befolyásoló hatása az aktív önkéntessé válásra. A vajdasági aktív önkéntesek a határon túli fiatalok egy másik különleges csoportját jelenítik meg, és eredményeink alapján azt valószínűsítjük, hogy az önkéntesség a társadalmi státusz-emelkedés egyik lehetőségét kínálja e fiatalok számára. A kárpátaljai fiatalok között az aktív önkéntesek ugyancsak egy „speciális” csoportot – a leginkább 15-18 éves, közép- és felsőoktatásban tanuló, vallásos, közép és felsőfokú végzettségű anyák gyermekeit – jelenítettek meg. A korcsoport szerinti elemzések azt mutatták, hogy az aktív önkéntesek bázisát a felvidéki és a vajdasági magyar fiatalok körében a 19-29 évesek, az erdélyiek és a kárpátaljaiak esetében pedig a 15-24 évesek adják. Eredményeinktől azt várjuk, hogy a határon túli civil és ifjúsági szervezetek számára is differenciáltan meg tudjuk mutatni, hogy milyen önkéntes-bázisra számíthatnak, megtartásukban milyen tényezőket kell figyelembe venniük, illetve mely korosztályokban vannak még potenciális lehetőségek a fiatalok önkéntességbe való bevonásának.