A tanulmány röviden bemutatja a gamifikáció (jákosítás) módszerét, majd annak egy alkalmazási lehetőségét az ének-zene tanításban. A módszert olyan 7. osztályokban próbáltuk ki, ahol a tanulók nem tanulták emelt óraszámban az éneket, és nem is tartozott az ének-zene a kedvenc tantárgyaik közé. Az újfajta tanítási módszert a zenei romantika témakörén belül valósítottuk meg három tanórán keresztül. Pedagógiai kísérletünkben kontrollcsoportos vizsgálati elrendezést alkalmaztunk. A gamifikáció tanórai felhasználásával sikerült jelentősen növelni a tanulók motiváltságát. A gamifikáció új módszertani elem lehet az ének-zene tanításában, mellyel a tanárképzésben is érdemes foglalkozni. A tanulmányban bemutatott módszer ötleleteket adhat más tantárgyak tanításához is.

No abstract

A tanulmány célja feltárni és bemutatni a nyolcosztályos általános iskolában énekzene tantárgyat oktató pedagógusok nézeteit a tanítással kapcsolatosan. A vizsgálatban 176 alsó tagozatos tanító és 272 ének-zene szakos tanár vett részt. Az adatfelvétel online kérdőíves módszerrel történt. Az adatok kvantitatív módszerekkel való feldolgozásához az SPSS24 programot használtuk. A pedagóguscsoportok tanulásszervezési eljárásokkal, alkalmazott információforrásokkal és módszerekkel kapcsolatos nézeteik között több különbséget is feltártunk. Összefüggést találtunk a pedagógusok életkora, képzettsége, a pályán eltöltött gyakorlata és a tanításról alkotott nézeteik között. Kulcsszavak: ének-zene tanári nézetek, tanítás, tanulásszervezési eljárások, tanítási módszerek Th e purpose of this paper is to reveal and present primary teachers' and classroom music teachers' beliefs about teaching. In the study, 176 primary teachers and 272 classroom music teachers participated. Th e research method employed was an online questionnaire. Data were analyzed using quantitative analysis protocols with SPSS24 program. We revealed diff erences between the teachers' groups' beliefs about learning organization process, applied information sources and teaching methods. We found correlations between the age, qualifi cations and practice of teachers and their beliefs about teaching.

"The purpose of this paper is to present which are the most common children’ singing voice production problems and to demonstrate what role it is the posture, articulation, breathing, movements, imaginations and vocal warm-ups in correction of children’s vocal production problems. The research methods used included observations and self-studies. 100 school children participated in this study. This research identified five key vocal production problems: 1. singing exclusively in the chest register; 2. “compressed” singing voice; 3. “too airy” or “veiled” voice; 4. “skinny” voice; 5. out-of-tune singing. The reasons for and the characteristics of several different kinds of vocal production issues and several remedial exercises for them are described in this paper. Keywords: children, development, singing ability, singing voice, vocal problems "

One of the most important issues in music education is the development of children’s musical abilities, which are in turn impacted by teachers’ beliefs. The purpose of this study was to investigate the beliefs of general classroom and music specialist teachers in Hungary about the development of the musical abilities of children. A total of 176 general classroom teachers and 272 music specialist teachers participated in the research process. Data were collected using an online questionnaire method. SPSS was used to process data using quantitative methods. The researcher used descriptive statistical methods (frequencies, means, standard deviations) for data analysis, and inferential statistics—independent samples t test, Pearson’s correlation, and factor analysis (Maximum Likelihood method, Oblimin rotation)—to examine differences and correlations between variables. The results indicated that teachers cognitively organize musical abilities differently from the Hungarian National Core Curriculum content. Moreover, the study observed several differences among the beliefs of general classroom and music specialist teachers regarding the level of development of musical abilities of primary school children. A significant correlation was noted between the teachers’ qualifications, practice, and length of instrumental learning, and their beliefs about developing musical abilities in children. One main educational implication emerged from the results was the importance of modification of beliefs for educating teachers in university courses, which poses a major problem because changing teachers’ beliefs is a complex process.