4.1. táblázat: A kapcsolatban fontos három kötelék-típus és azok leképezése, megjelenése a kérdőíves kutatás során 4.2. táblázat: Áttekintés az elvégzett elemzésekről 4.3. táblázat: A lineáris és logaritmikus hasznossággal nyert életciklus csoportok, a1 = 1 4.4. táblázat: A lineáris hasznossággal nyert életciklus csoportok, a2 = 1/3 4.5. táblázat: A logaritmikus hasznossággal nyert életciklus csoportok, a2 = 1/3 4.6. táblázat: Az explicit módon kapott csoportok összevetése a2 = 1/3 4.7. táblázat: A lineáris hasznosságra végzett klaszteranalízis életciklus csoportjai 4.8. táblázat: A logaritmikus hasznosságra végzett klaszteranalízis életciklus csoportjai 4.9. táblázat: A logaritmukus és lineáris hasznosság klasztercsoportjainak összevetése 4.10. táblázat: Az üzleti kapcsolatok explicit és implicit módon mért beágyazottsági fokának összevetése lineáris hasznosság estén 4.11. táblázat: Az üzleti kapcsolatok explicit és implicit módon mért beágyazottsági fokának összevetése logaritmikus hasznosság estén 5.1. táblázat: A diadikus adatelemzés ANOVA-táblája 5.2. táblázat: A kettős adatbevitel egy vagy két változójának (vektorának) képzése (double entry) 5.3. táblázat: Parciális korrelációszámításhoz használt tábla egy megkülönböztethető esetben 5. 4. táblázat: Az esetek felcserélhetőségét vizsgáló Pearson korreláció a kérdőívben szereplő diadikus jellemzők esetén 5.5. táblázat: Az esetek megkülönböztetésesét vizsgáló parciális korreláció értékei a kutatásban szereplő diadikus változók esetén 5.6. táblázat: A kísérletben szereplő diadikus jellemzők közötti két korreláció értékei: válaszadó belső korrelációi és a párt alkotó személyek közötti keresztkorrelációk (egyéni/páros hatás) 5.7. táblázat: A kutatás során számolt ún. személyhez tartozó, illetve személyek közötti korrelációs mutatók értelmezése 5. 8. táblázat: A változók közötti egyéni szintű korrelációk 5.9. táblázat: A változók közötti páros szintű korrelációk 5.10. táblázat: A változók közötti diád szintű korrelációk 5.11. táblázat: A vizsgált diadikus jellemzők közötti homogenitásvizsgálat eredményei 5.12. táblázat: A hipotézis tesztelésére felállított regressziós egyenletek jellemzői és a számítások legfontosabb eredményei

In this study, we examine the cash usage of Hungarian micro, small and mediumsized enterprises along with the main reasons behind the use of cash by analysing data from a questionnaire-based survey conducted on a sample comprising 1,000 corporate managers. In this context, we study the payment habits of enterprises, their ties with financial institutions, the degree of distrust in the Hungarian corporate sector and potential tools for the reduction of cash usage. Wherever possible, we compare our results to the conclusions of previously published Hungarian or foreign research conducted with a similar focus. According to our most important findings, credit transfer is clearly the most prominent payment method both in the SME sector and among microenterprises, but the rate of cash usage is also high and it does not exhibit a declining trend. Positive changes can be observed, however, in payment discipline and business confidence. Hungarian enterprises are loyal to their account manager banks, and although they are essentially open to electronic payment solutions they are highly sensitive to the associated costs.

A cikk komplex kvalitatív kutatás eredményeit mutatja be, amelynek célja az volt, hogy feltárja a siker jelentését és szerepét a vevő-beszállító kapcsolatban, s ehhez kapcsolódóan elemezze a siker időbeli viselkedését és az üzleti kapcsolat fejlődésére gyakorolt hatását. A kutatás alapegységét a vevő és beszállító pozícióban levő vállalatok között kialakuló kapcsolatok jelentik, az empirikus vizsgálatok e diadikus kapcsolatok elemzésére összpontosítottak. A kutatás fogalmi kerete megkülönbözteti az üzleti és kapcsolati siker B2B kontextusban értelmezhető tartalmát, ez empirikus vizsgálatok során az utóbbira fókuszálva. A feltáró-fogalomalkotó kutatási célhoz illeszkedően a cikkben ismertetendő kutatási eredmények összehasonlító esettanulmány-feldolgozáson, illetve a megalapozott elmélet segítségével történő szisztematikus tartalomelemzésen nyugszanak. _______ This paper focuses on to introduce the results of an empirical research, which aims to create a conceptual framework on the meaning and role of success in buyer-supplier relationship’s operation and development. Related to this, a further research point is to analyze the time-dimension of success: how success changes and develops over time. The basic elements of this research are the relationships between supplier and buyer business partners, so the empirical study will focus on these dyads. At the theoretical grounding of the paper I highly focused on making a difference between business and relationship success. The introduced research definitely had an exploratory scope. That is why; two qualitative methodologies were applied: the grounded theory and the case study ones.

A cikk célja, hogy bemutassa a vállalatok, ezen belül kiemelten vevő és beszállító közötti kapcsolatok jelentéstartalmának elméleti megközelítéseit. Ehhez kapcsolódóan az írás két fő egységre tagolódik: az első szakaszban a vevő-beszállító kapcsolat fogalmának kifejtésekor ismerteti azok kialakulásának, a tranzakciók szintjéről kiinduló fejlődésének lehetséges állomásait, továbbá egy elméleti vizsgálati keretet mutat be, amelynek segítségével a cikk fókuszában álló kapcsolatok elemezhetők, belső struktúrájuk feltárható. A vállalatok közötti kapcsolatok vizsgálatával, tartalmának elemzésével több elméleti irányzat foglalkozik. Jelen írás a vevők és beszállítók közötti kapcsolat definiálása és a felek közötti viszonyrendszert elemző elméleti megközelítések ismertetése során alapvetően az Industrial Marketing and Purchasing Group nemzetközi kutatócsoport által alkotott és elfogadott elméletekre támaszkodik, főként azok nemzetközi publikációkban ismertetett eredményeit szintetizálja. Az írás második tartalmi egységében az ismertetett elméletek gyakorlatban való megjelenését, értelmezhetőségét esettanulmány szemlélteti.

* A jelen kiadványban megjelenő írások a szerzők nézeteit tartalmazzák, ami nem feltétlenül egyezik a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontjával.