Tíz év alatt közel másfélszeresére nőtt a lebonyolított fizetési tranzakciók száma Magyarországon. Az elektronikus fizetési módok használata dinamikusan nőtt, míg a készpénzhasználatban csupán mérsékelt növekedés volt megfigyelhető. Az elemzés bemutatja a pénzforgalom fejlődését és számszerűsíti a fizetési módok használatával járó társadalmi költségeket. Ez utóbbi értéke 832 milliárd forint volt 2019-ben, ami 20 százalékos reálnövekedést jelent 10 év alatt, amely elsősorban az elfogadói infrastruktúra fejlesztésének költségeire és a jelentős tranzakciószám növekedésére vezethető vissza. A készpénz esetében 10 százalékkal, kártyánál a felére, átutalásnál hatodával csökkent az egy tranzakcióra jutó reálköltség, ami a javuló hatékonyságot mutatja. Mivel mostanra a legtöbb kiskereskedelmi fizetési helyzetben van elektronikus fizetés lehetőség, így a következő években az elektronikus forgalom bővülésével az egy tranzakcióra jutó költségek várhatóan tovább csökkennek.

In this study, we examine the cash usage of Hungarian micro, small and mediumsized enterprises along with the main reasons behind the use of cash by analysing data from a questionnaire-based survey conducted on a sample comprising 1,000 corporate managers. In this context, we study the payment habits of enterprises, their ties with financial institutions, the degree of distrust in the Hungarian corporate sector and potential tools for the reduction of cash usage. Wherever possible, we compare our results to the conclusions of previously published Hungarian or foreign research conducted with a similar focus. According to our most important findings, credit transfer is clearly the most prominent payment method both in the SME sector and among microenterprises, but the rate of cash usage is also high and it does not exhibit a declining trend. Positive changes can be observed, however, in payment discipline and business confidence. Hungarian enterprises are loyal to their account manager banks, and although they are essentially open to electronic payment solutions they are highly sensitive to the associated costs.

The strong growth of cash in circulation in Hungary seen in recent years seemingly contradicts the changes in payment habits and can also be interpreted to show that the development of the Hungarian payment system is falling behind relative to other countries in Europe. Placing the Hungarian data in an international context, this study attempts to provide a true and accurate picture of the situation with cash usage in Hungary and uses the relevant literature to present the trends in cash demand observed globally. One important conclusion is that, in terms of their nature, transactional cash demand and cash demand for savings purposes are clearly separated, with the latter primarily responsible for the expansion of the volume of cash on a global scale. While the growth seen in Hungary may be high in European comparison, taking into consideration changes in interest rate levels and GDP it cannot be seen as extreme. Based on international trends, the realistic goal for Hungary should primarily be to decelerate the expansion, as experiences show that a nominal decrease in cash volume requires the long-term and concurrent existence of several factors.

* A jelen kiadványban megjelenő írások a szerzők nézeteit tartalmazzák, ami nem feltétlenül egyezik a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontjával.

Kulcsszavak: készpénzkereslet, GDP-arányos készpénzállomány, fizetési szokások, elektronikus fizetés, készpénzes megtakarítás, rejtett gazdaság, készpénzmentesség * A jelen kiadványban megjelenő írások a szerzők nézeteit tartalmazzák, ami nem feltétlenül egyezik a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontjával.