Objective Although the San in Namibia have been targeted by intensive development efforts, there is little knowledge available about San diet quality and nutritional status. The objective of this study is therefore to estimate and quantify the dietary diversity of a San group, and to investigate how socioeconomic characteristics affect dietary diversity. The dietary data (n = 200) for this cross-sectional study were collected as a part of a larger doctoral research investigating food environment, food choices, and dietary changes of the Khwe San in Bwabwata National Park East. Results The mean dietary diversity score (DDS) of the participants was 2.44 out of 10, with only two people having a DDS of 5. 87.5% of participants consumed only from 2 or 3 different food groups, mainly grains/roots and dark green leafy vegetables. DDS significantly correlated only with the level of education and with age. Due to their collinearity, the group with no education had the lowest DDS, but also belonged to the oldest age group. The overall dietary diversity of the Khwe is extremely low, indicating severe nutritional inadequacy. The small differences in DDS among the socioeconomic groups indicate the importance of other determining factors, such as cultural and food environmental characteristics.

No abstract

The concepts of food environment were developed in the industrialized countries where non-market-based components and cultural norms were largely overlooked. These are essential when studying the food security of indigenous and local communities undergoing substantial lifestyle transformations. In Namibia, the recently altered food environment of the Khwe San former hunter-gatherer community represent a relevant context to consider the above-mentioned gaps, and to assess the relationship between their current food environment and diet. To undertake this assessment, quantitative and qualitative research methodologies were used, which included participant observation, cultural domain analysis, key informant interviews, dietary surveys and ranking exercises. The dietary diversity of the population is low, and several food groups are missing or poorly represented in the diet. Key informants and food source ranking interviews revealed the comprehensive characteristics and deficiencies of the local food environment and highlighted the contribution of a strict nature conservation measure to the food-insecure condition. The results also provide information for political actors about the best food strategies to adopt to improve the local food environment.

No abstract

A fogyatékossággal élő személyeket nagyobb mértékben érinti a szegénység kockázata más társadalmi csoportokhoz képest. Ennek egyik oka a fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci helyzetével magyarázható, mivel foglalkoztatottságuk rendkívül alacsony, elsősorban társadalmi juttatások biztosítják létfenntartásukat. A megfelelő életminőség elérése egyik legfőbb garanciája a munkából származó jövedelem. Minél magasabb az iskolai végzettsége a munkavállalónak annál nagyobb az esélye annak, hogy érdeklődésének és képességeinek megfelelő munkát tud végezni. A fogyatékossággal élő személyek iskolai végzettsége azonban elmarad a többségi társadalom tagjaitól, felsőfokú végzettségük pedig különösen alacsony. Az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében a fogyatékossággal élő személyek kedvezményeket, támogatásokat vehetnek igénybe továbbtanulásuk, valamint tanulmányaik során. A kutatás kvalitatív, féligstrukturált interjú módszerével tárja fel, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások hogyan segítik a fogyatékossággal élő hallgatók felsőfokú tanulmányait, támogatják-e álláskeresésüket, munkaerő-piaci beilleszkedésüket. A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, hogy a családi háttér, illetve a korábbi (általános és közép-) iskolai tanulmányok hogyan járultak hozzá a megkérdezettek továbbtanulásához.­ A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy az egyetemi esélyegyenlőségi szolgáltatások eredményesen járulnak hozzá a tanulmányok sikeres befejezéséhez, illetve a további munkaerő-piaci szerepvállaláshoz. A család és a szülők, valamint az integrált keretek között folytatott tanulmányok jelentős szerepet játszanak abban, hogy a fogyatékossággal élő diákok az egyetemi továbbtanulás mellett döntenek.