The aim of this paper is to identify generational differences, also similarities among university students in order to realise the reason of generational gap. Data for this study were collected through survey analysis (n=783). Findings indicated significant differences among X and Y generations usage of new technological innovation (i.e. also applications and devices). While Generation Y members (Millennials) are technology and social media addicted, the members of elder generation are in a different life period and due to this they are calmer, and more family oriented. Although generational gap is one of the fanciest management topic it is necessary to highlight that some characteristics are not as socially back-grounded rather than typically age relevant. On the other hand, generation gap is not so sharp the two, there is only a slight shift from X to Y or Z generations. That means the so-called cuspers (between generations' members) should also be taken into consideration.

No abstract

Social and economic sustainability has become a crucial issue in the corporate sector over recent decades, both in large and small- and medium-sized enterprises (SME). The shock caused by the global pandemic has prompted SME players to rethink their operations. It has motivated them to develop sustainable processes to ensure their long-term economic and competitive presence in the market. The aim of this article is to provide a literature review of operational areas that can be examined and developed from the scope of Corporate Social Responsibility (CSR), which is a concept relating to understanding a business being part of society. Another scope underlined is employee volunteerism as an essential part of CSR activities. However, restrictions due to the COVID-19 pandemic have rewritten enterprises’ willingness to help and ways of providing such help. This paper provides a preliminary study of how employee volunteerism might work in the extraordinary COVID-19 situation. This study is a review article, which has been written to bring together and summarise the results/conclusions from multiple original research articles/studies. The authors of this study aim to provide practitioners with an overview to help them adapt to today’s rapidly changing environment.

Absztrakt 2022 októberében a Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Karán Településmarketing kutatócsoport alakult Reicher Regina Zsuzsánna 5 vezetésével. A kutatócsoport célja -többek között -a helymarketing izgalmas területén primer kutatásokat végezni úgy, hogy lehetőség szerint ebbe a folyamatba a Hallgatókat is bevonjuk -mind a TDK (Tudományos Diákköri Konferencia), mind a kutatásmódszertani ismeretek erősítésének szándékával. Ennek érdekében először feltérképezzük a településmarketing témakörében eddig megjelent szakirodalmakat és kutatási irányokat, valamint a publikációs lehetőségeket. Ebben a cikkben kifejezetten a hazai publikációkra irányult a figyelmünk, melyek az Magyar Tudományos Akadémia IX. osztályán belül ezzel a -regionális gazdaságtan és a gazdaságtudományok (azon belül elsősorban a marketing) határterületén fekvő -témával foglalkoznak. A cikk célja az eddig megjelent hazai publikációk feltérképezése fellelhetőség, időbeli alakulás és relevancia szempontjából. Eredményeink egyértelműen jelzik, hogy az elmúlt 3 évtizedben a településmarketing kutatása elmélyült és kiszélesedett: sokféleképpen közelítették meg a témát, kialakultak egyértelmű viszonyítási pontok, hivatkozási alapok. Kulcsszavak:helymarketing, regionális gazdaságtan, szekunder kutatás, településmarketing Bevezetés Philip Kotler, a marketing egyik legismertebb ikonja már 1986-os munkájában bevezette a helymarketing (place marketing, geographical marketing) fogalmát. Kotler értelmezésében a helymarketing "célja az egyes helyek iránti attitűd és viselkedés kialakítása, fenntartása és megváltoztatása". (Kotler 1986, p. 690.). Ennek érdekében azt javasolja a régióknak, településeknek, hogy ahelyett, hogy kormányzati programokra és segítségre várnak, proaktív módon, üzleti szervezetként gondolkodva, vonzó termékként definiálják településüket különböző célcsoportjaik (lakók, vállalkozások, turisták, befektetők) számára. Ehhez az infrastruktúra modernizálása, helyi vállalkozások ösztönzése, egyedi helyi attrakciók, szolgáltatás-barát kultúra révén vezet az út -emellett pedig ők is külön kiemelik az ezekről való hatékony kommunikáció fontosságát (Kotler et al., 2002). A helymarketing témája tehát a regionális gazdaságtan és a marketing tudományterületének összefonódásaként értelmezhető. A hazai szakirodalomban Piskóti szerint a helymarketing: "egy sajátos településpolitikai, fejlesztési eszköz, melynek célja, hogy előmozdítsa a lakók és a település érdekében munkálkodó, cselekvő intézmények, cégek, egyének igényeinek, érdekeinek kielégítését" (Piskóti, 2022, 11. old), valamint "a társadalmi marketing olyan