Túl drága az olcsó hitel -a családi otthonteremtési kedvezmény támogatott hitelkamatainak vizsgálata Az újonnan szerződött lakáshitelek volumenének mintegy 15 százalékát a családi otthonteremtési kedvezményhez (CSOK) kapcsolódó, államilag támogatott hitelek teszik ki. Az aggregált kamatstatisztikák alapján ezen támogatott lakáshitelek átlagos teljes ügyleti -azaz az állami támogatással való kiegészítést is tartalmazókamatlába érdemben meghaladja a piaci alapú lakáshitelek átlagos kamatlábát. Ez a kamatkülönbözet már 2021 első felében is meghaladta az 1 százalékpontot, majd a jegybanki kamatemelési ciklus elindulásával párhuzamosan tovább emelkedett. Tanulmányunk fő kérdése, hogy a piaci és a támogatott lakáshitelek kamatlába közötti különbség indokolható-e a CSOK-hitelek eltérő összetételével és magasabb kockázatával. A támogatott jelleg parciális hatásának azonosítása érdekében kétféleképpen is szűrünk a kamatlábakat befolyásoló egyéb változókra: egyrészt OLSregressziót futtatunk a hitelkamatokra egyéb kontrollváltozók bevonásával, másrészt kihasználjuk, hogy egyes adósok piaci és támogatott hitelt egyaránt felvettek, ami az azonos körülmények miatt természetes kontrollt jelent az összetételhatás jelentős részére. Eredményeink alapján a CSOK-hitelek magasabb ügyleti kamatlábát nem az összetételhatás okozza. Meglátásunk szerint a kamatkülönbözet fő oka a banki verseny hiánya a támogatott hitelek piacán, amely a jogszabályi keretek azon sajátosságából adódik, hogy az ügyfél mindenképpen rögzített kamatlábat fizet, és nem érdekelt a banki ajánlatok egymás közötti versenyeztetésében. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21, G51, H32.* Jelen tanulmány a szerzők nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. Köszönettel tartozunk a két anonim lektornak a kézirathoz fűzött értékes megjegyzéseikért.

No abstract

No abstract

No abstract

Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért és mennyiben térnek el a 2008-as krízis, illetve a 2020-as koronavírus-válság kitörését követő hazai hitelezési folyamatok. 2008-ban a fiskális és monetáris politikai mozgástér, valamint a makroprudenciális eszköztár hiánya, és az addigi egészségtelen szerkezetű hitelezés a bankrendszer prociklikus viselkedéséhez és a hitelezés visszafogásához vezetett, elmélyítve a reálgazdasági válságot. A 2020-as krízis ugyanakkor jóval stabilabb makrogazdasági helyzet, kevésbé kockázatos szerkezetű hitelállomány, illetve egy kialakult, átfogó szabályozói keretrendszer mellett érte hazánkat. Mindez azt eredményezte, hogy a hitelállomány összességében a reálgazdaság visszaesése ellenére is bővült a válságot követő időszakban. A kedvező hitelfolyamatokban kiemelten jelentős szerepe volt a nagyvolumenű garancia- és hitelprogramoknak és a törlesztési moratóriumnak is, amit a bankok hitelezési kapacitásának fenntartását elősegítő makroprudenciális intézkedések is támogattak.