A koronavírus-járvány miatt bevezetett jegybanki és állami hitelprogramok hatása a magyar foglalkoztatásra A gazdasági válsághelyzetekben gyakran drasztikusan visszaeső hitelkínálat jelentősen ronthatja a vállalatok hitelhez jutási lehetőségeit, így kilábalási esélyeiket, reálgazdasági teljesítményüket is. Mennyiben enyhíthetik e problémát a támogatott hitelek? Tanulmányunkban ezt vizsgáljuk meg a koronavírus-járvány miatt Magyarországon bevezetett jegybanki és állami hitelprogramok foglalkoztatási hatásán keresztül. Vizsgálatunk vállalati szintű mikroadatbázison -becsült részvételi valószínűségen alapuló párosítást és fix hatásos panelregressziót alkalmazva -értékeli a támogatott hitelek hatását a cégek havi frekvenciás létszámadataira. Eredményeink szerint a támogatott hitelprogramokat igénybe vevő, öt főnél nagyobb vállalatok létszámdinamikája szignifikánsan kedvezőbben alakult 2020 márciusa és decembere között, mint a hasonló, ám a programokat nem kihasználó vállalatoké. A mért hatás az "NHP Hajrá!" program, a beruházási hitelek, illetve a kisvállalkozások tekintetében mutatható ki legnagyobb mértékben.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D22, E24, G38, H81. BevezetésA koronavírus-járvány elterjedése az egészségügyi kihívások mellett súlyos és széles körű válságot okozott a globális gazdaságban. A karanténintézkedések és a szociális távolságtartási szabályok 2020 tavaszán rendkívül gyorsan és mélyrehatóan alakították át a gazdasági szereplők viselkedését, számos ágazat működése átmenetileg teljes mértékben megállt. A 2007-2008-as gazdasági válsággal szemben a döntéshozók a gazdasági kihívásra összességében rendkívül laza költségvetési és monetáris politikával * Köszönettel tartozunk Dancsik Bálintnak, Becsey Zsoltnak, Oláh Zsoltnak, Aczél Ákosnak, valamint a Magyar Nemzeti Bankban tartott viták valamennyi résztvevőjének segítő észrevételeikért. A tanulmány a szerzők nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját.

Tanulmányunkban az Európai Unióhoz régebben és 2004 után csatlakozó tagországok demográfiai folyamatait vetettük egybe a teljes termékenységi arányszám, a várható élettartam, a nettó migráció, illetve az időskori függőségi ráta változókkal. Az újonnan csatlakozó tagországok demográfiai kilátásai borúsak, a nagymértékű kivándorlás és az alacsony teljes termékenységi arányszám miatt az elöregedési problémák összességében fokozottabban érvényesülhetnek a 2004 után csatlakozó tagállamok körében, mint a korábban csatlakozók esetében. Klaszterelemzésünk kimutatta, hogy az újonnan csatlakozó tagországok mind 2004-ben, mind napjainkban a vizsgált demográfiai változók tekintetében bizonyos mértékben elkülönülnek a centrumországok értékeitől, azonban a klaszterek stabilitása az alkalmazott metódusok függvényében viszonylag alacsony.

No abstract

The effects of climate change on the real economy are also reflected in the financial system. In this study, we examine the attitudes of key players in the financial system (central and commercial banks) towards the financial risks of climate change, based on the literature in the field. The key players in the financial system, the climate change-specific relationships of the corporate sector and the main channels connecting them are illustrated using a corporate project evaluation model, partly assessing which variables and risks a company should consider when making an investment decision. The results show that climate change can affect the performance of financial institutions in a number of ways, but these risks cannot yet be clearly identified in Hungarian interest rate spreads.

No abstract