No abstract

A 2007 és 2013 közötti időszakban 8000 milliárd forint európai uniós forrás érkezett Magyarországra. A források lehívását a 2010-ben hatalomra kerülő nemzeti kormányzat prioritásként kezelte, és ennek érdekében jelentős változtatásokat kezdeményezett a fejlesztési politikai, valamint területfejlesztési politikai rendszerekben. Többek között dominánssá vált a gazdaság fejlődését biztosítani hivatott, az EU politikáihoz igazított, ugyanakkor a nemzeti stratégiai célokhoz illeszkedő tervezés, továbbá centralizálttá és az elképzelések szerint javuló hatékonysággal működővé formálódott az intézményi háttér. A számottevő mértékű strukturális változások eredményességét illetően azonban, a kormányzati ex-post elemzésekben is találkozhatunk alkalmanként élesen megfogalmazott kritikai véleményekkel. Vajon hogyan jellemezhetők a 2010 és 2014 közötti időszak területfejlesztési rendszerei? Tanulmányunkban a rendszerekben tapasztalható változás, változtatás legjelentősebb motívumait elemezzük. Ezeken a kulcspontokon keresztül igyekszünk közelebb jutni az időszakra vonatkozó korrekt, kiegyensúlyozott értékeléshez.

No abstract

Between 2007 and 2013, Hun­gary re­ceived re­sources from the European Union in the value of around HUF 8,000 bil­lion, while the coun­try is eli­gible to use funds of an ad­di­tional 25 bil­lion Euros (ap­prox­im­ately equi­val­ent to HUF 8,300 bil­lion) up until 2020. Since the time of join­ing, Hun­gary has been one of the net be­ne­fi­ciary mem­ber states, since funds re­ceived from the EU budget ex­ceed re­spect­ive con­tri­bu­tions. The pos­it­ive bal­ance adds up to around HUF 13,500 bil­lion since ac­ces­sion. The draw­down of funds was a pri­or­ity for the na­tional gov­ern­ment com­ing to power in 2010 and to this end; it ini­ti­ated major changes in ter­rit­orial de­vel­op­ment policies. As a pre­val­ent prac­tice, plan­ning was ad­jus­ted to the EU’s policies just as much as to the na­tional stra­tegic ob­ject­ives, with the in­tent of pro­mot­ing eco­nomic growth. Fur­ther­more, the in­sti­tu­tional back­ground was cent­ral­ized and ex­pec­ted to op­er­ate with im­proved ef­fi­ciency. However, in gov­ern­mental ex-post ana­lyses, there are oc­ca­sional sharp cri­ti­cisms of the ef­fect­ive­ness of major struc­tural changes. What were the major char­ac­ter­ist­ics of the ter­rit­orial de­vel­op­ment sys­tems in the period between 2007 and 2013? What changes oc­curred in the sub­sequent 2014–2020 mul­tian­nual fin­an­cial frame­work? This study ana­lyses the main mo­tifs of sys­tem change and modi­fic­a­tion. The aim of this study is to provide a fair and bal­anced as­sess­ment of the period through ex­amin­ing these key areas.

Közel egy évtizede jelentek meg a magyar szakirodalomban az első értekezések arról, hogy a hazai családi vállalkozások alapító-tulajdonosainak fel kell készülniük a generációváltásra. A hazai kkv-szektornak körülbelül 60%-át teszik ki a családi vállalkozások, és ezeknek hozzávetőlegesen 40%-ánál lenne esedékes a generációváltás, azaz vagy már megtörtént az átadás-átvétel családon belül, vagy a közeljövőben fog megtörténni (Kása et al., 2018). Ezzel szemben a legfrissebb kutatások szerint is csak az érintett vállalkozások egyharmada foglalkozik egyáltalán az utódlás kérdésével. Pedig az idő vészesen fogy. Az utódlás folyamatát meg kell kezdeni, hiszen az átmenet éveket vesz igénybe, miközben fel kell készíteni a vállalatot a digitalizáció globális kihívásaira is a hosszú távú túlélés érdekében. De vajon elérhető-e az a tudás, ami lehetővé teszi a professzionális generációváltást? Támogatja-e, motiválja-e az alapítókat és az utódokat a folyamat során könnyen elérhető ismeretanyag, legjobb gyakorlat, elméleti háttér? A kutatás célja ‒ a családi vállalkozások definiálását és a generációváltás elméletének a bemutatását követően ‒ összefoglalni azokat az informatikai rendszereket, menedzsment módszereket, oktatási programokat és internetes ismeretforrásokat, amelyek megléte, alkalmazása megkönnyíti a generációváltás folyamatát. Alapvetően a szakirodalmi elemzés és a desk research kutatás az alapja a munkánknak. A generációváltás oktatási területeit vizsgálva felderítjük a nemzetközi és a hazai, online és „coach” típusú vezetői tréningeket. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon kis számban találunk módszertani szempontból igényes eszközöket, programokat, amelyek felkészíthetnék a generációváltásra a családi vállalatokat.