This research explores the determinants of vaccine hesitancy during the third wave of the COVID-19 pandemic in Hungary. This article utilizes data from in-person public opinion research conducted in Hungary (March 2021, N = 1000). Government supporters, older people (60 +) and COVID-19 survivors were more likely to accept vaccination, but these variables lose significance, once controlling for personal fears and pandemic-related attitudes. COVID-19 related fears and precautious behavior reduce, while general level of fears increase the probability of vaccine hesitancy. Fear from partner’s aggression and higher levels of financial security negatively correlate with vaccine hesitancy. Our study separately analyzes the effect of various pandemic-related conspiratorial beliefs on vaccine hesitancy. All analyzed false beliefs have a significant positive effect on vaccine hesitancy, but the strongest predictors are vaccine-related conspiracy theories (“microchip” and “population control” theories) and virus denial.

E tanulmány a magyar társadalom tudását és preferenciáit térképezi fel az Európai Unió közpolitikai hatásáról. A kutatás keresztmetszeti kérdőíves adatok leíró és regressziós elemzésére épül. Az általános EU-s ismeretekre, illetve az uniós és a tagállami hatáskörökre vonatkozó tudás terén is megállapítható, hogy a megkérdezettek bő harmada tekinthető tájékozottnak. A magyarok többsége nem rendelkezik tehát megfelelő tudással arról, hogy valójában milyen területeken van befolyása az Európai Uniónak a hazai folyamatokra. A kormánypárti választóknak szignifi kánsan alacsonyabb az általános EU-s tudásszintje, mint az ellenzéki szavazóknak, de a szakpolitikai tudásszint terén fordított a helyzet. Ennek oka, hogy a fi deszes választók kevesebb szakterületről gondolják, hogy tagállami irányítás alatt áll, mint az ellenzéki szimpatizánsok, és ez az érzet közelebb áll az EU és a tagállamok közötti valós hatáskörmegosztáshoz. Eredményeink megerősítik, hogy a kormánypártiság és a jobboldali öndefi níció negatív hatással van az integráció további mélyítéséről alkotott véleményekre. Fontos továbbá, hogy azon szakterületeken, amelyeken Magyarország uniós csatlakozása óta tényszerűen a legnagyobb arányban vannak jelen az európai eredetű jogszabályok, az EU befolyásának támogatottsága is magasabb. Tanulmányunk rámutat arra is, hogy az integráció további mélyítésének komoly korlátai lehetnek a magyar társadalomban, és erős bázisa van a nemzeti szuverenitás politikájának. Az általunk vizsgált 19 közpolitikai területből 8 olyan terület van, ahol a magyarok abszolút többsége szuverenista állásponton van, míg 9 szakpolitika esetén az integrációpártiak vannak abszolút többségben, a bevándorlás és az egészségügy kérdésében pedig egyik oldalnak sincs többsége. Emellett kiemelendő, hogy az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe csak a magyar társadalom igen kis része utalna döntéseket: az Európai Egyesült Államok támogatói minden közpolitikai területen 10%-nál kevesebben vannak. A hatásköri kérdésekben tapasztalható megosztottság azt jelzi előre, hogy az EU jövőjével kapcsolatos viták is polarizálhatják a jövőben a magyar közvéleményt.

No abstract