Három különböző FAO csoportba tartozó szegedi kukorica hibridet (Sarolta FAO 200, Csanád FAO 300 és Kenéz FAO 400) vizsgáltunk szántóföldi kísérletben csernozjom tala jon. A kísérletben 3 évben (2007)(2008)(2009) értékeltük a vetésidő, a genotípus és az évjá rat hatását a kukorica hibridek termésére és a kukoricaszem minőségi paramétereire (keményítő-, fehérje-, olajtartalom).A vizsgálatok eredményei alapján az évjárat hatása (P<0,001) a legjelentősebb. Befo lyásolja a termés (P<0,001) mennyiségét, a kukoricaszem fehérje-, (P<0,05) ke ményítő-(P<0,01) és olajtartalmát (P<0,001). A hibridek között a minőségi paramétereket, illetve a termést tekintve szignifikáns eltérések voltak. A vetésidő a termést (P<0,01) és a keményítőtartalmat (P<0,001) befolyásolta szignifikánsan, a fehérje-és olajtartalomra nem volt hatással.Az egymást követő kísérleti évek vizsgálatának varianciaanalízis eredménye alapján megállapítottuk, hogy a szemtermés fehérje-és olajtartalma aszályos években (2007, 2009) jelentősen nagyobb volt, mint a kedvező időjárású 2008-ban.Mind a száraz, mind a csapadékos években az optimális vetésidő (április 24.) bizonyult legjobbnak a keményítő-, a fehérje és az olajtartalom tekintetében.A Sarolta és a Csanád hibridek nagyobb keményítő, a Kenéz hibrid nagyobb fehérjeés olajtartalommal rendelkezett.A kukorica hibridek termése a vizsgált három évben eltérően alakult. A három hib rid átlagában 2007-ben 6,633 t/ha, 2008-ban 8,498 t/ha és 2009-ben 12,161 t/ha átlagtermést értünk el, amely a három évet tekintve 5,528 t/ha-os termésingadozást jelentett.