At 156,000 km 2 the Tisza river is one of the largest tributaries of the Danube river. Historically, almost the entire Tisza river basin (TRB) was under one administration (the Austro-Hungarian Empire), but management has become far more complex after World War I, when the basin was split among five newly formed countries (Hungary, (Czecho)Slovakia, Ukraine, Romania and Serbia). The river exhibits extreme dynamics due to its particular geomorphology: a very short, steep fall from the Carpathian mountains suddenly turns into the very flat lowland expanse of the Hungarian Great Plain. The arc-like shape of mountains around the basin amplifies the flood peak by causing stormwater received from the tributaries to converge on the main river channel in near unison. The resulting impoundment of high water in the main bed backs water up into the tributaries, threatening the neighbouring floodplain communities. The mountains receive 3-4 times the amount of precipitation that falls on the plains (2000 vs. 600 mm/year). These combined factors make the Tisza naturally "flashy," with flow rates varying by a factor of 50 or more, accompanied by sudden (in 24-36 h) and extreme (up to 12 m) rises in river stage (Lóczy 2010).Increasing variation in nature (climate) and accelerating socio-economic processes in society (urbanisation, agriculture) challenge all aspects of water management. Rising trends in precipitation extremes have increased the dramatic variations in flows: 100-fold differences between the highest and the lowest stage often occur, and the stage can rise as much as 4 m within 24 h (Bodnár 2009). Additionally, the temporal pattern of the flow regime increasingly varies across the seasons. Spring tides issue from snow melt in the high mountains, while the summer flood is usually

General systems theory is a scientific discipline that adopts a different approach to that of reductionist science, based on systems, connections and processes. The emerging new field of human ecology, which attempts to reconcile natural systems with human-made systems, draws boldly on this wealth of knowledge. One of the methods of facing the challenges of the worldwide ecological crisis is the implementation of the resulting principles of sustainable development at the rural development level. In south-west Hungary, the sparsely populated small village region of Zselic is home to a small-scale sustainable settlement development project in the abandoned former village of Gyûrûfû. Over the past fifteen years, principles of ecological design, such as permaculture, dominated the re-settlement of the area by a small number of ecologically conscious city dwellers-turned-villagers. Ecological landscape assessment of the site preceded the actual design of the project, providing the grounds for proper siting and implementation methods of the various facilities. Alternative solutions were applied to the functions of building construction, building engineering, water management, agriculture, sewage treatment, waste management and gardening, and a community-based social structure to strengthen ecological values. The project survived in spite of the dramatically changing political and economic environment.

Napjainkra a különböző válságok következtében egyre inkább igény mutatkozik a természet által az embereknek nyújtott javak feltérképezésére, az ökoszisztéma-szolgáltatások kutatására. Feltételezésünk, hogy a természetközeli gazdálkodás segíti fenntartani azokat az élőhelyeket, melyek jó minőségben képesek az ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját nyújtani. Vizsgálati mintaterületeink Gyűrűfű és Visnyeszéplak ökofalvak, ahol az emberi tevékenység már több évtizede a természettel összhangban működik, és a gazdálkodás szempontjából a tájpotenciálhoz igazodik. Kutatásunk során elemeztük az ökoszisztémák állapotát mindkét mintaterületen, valamint a települések ökoszisztéma-szolgáltatásait hasonlítottuk össze térképi, táblázatos és szöveges formában. Az adatgyűjtés és -elemzés során szakirodalmi művekre, térképi adatbázisokra, 8 interjúra és a Visnyeszéplakon elvégzett fészkelő-madárállomány felmérésre támaszkodtunk. Eredményeink azt mutatják, hogy a mintaterületeken az ökoszisztémák állapota rendkívül jó a tájszerkezet és a fajdiverzitás szempontjából is, de vannak veszélyeztető tényezők (talaj minősége, víz mennyisége), amelyek befolyásolják és némiképp negatívan is hatnak a gazdálkodásra. Összesen 12 ökoszisztéma-szolgáltatást azonosítottunk (külön-külön 11–11-et). Az ökoszisztéma-szolgáltatások száma alapján a visnyeszéplaki gyümölcsös élőhely bizonyult a legkiemelkedőbbnek, ezt követték a gyűrűfűi erdők és a visnyeszéplaki gyepek. Az eredmények alapján több különbség is látszik a két település ökoszisztémáinak állapotában és az élőhelyeik szolgáltatásnyújtó képességében. Fontos különbség a területek szerkezeti jellegének eltérése: amíg Visnyeszéplakon kiegyensúlyozottabb az élőhelyek eloszlása, addig Gyűrűfűn az erdő és cserjés, valamint a gyep élőhelyek dominálnak. Fontos eltérés még a két ökofalu között a gyümölcsösök kezelése, ami tetten érhető a gyümölcsösök ökoszisztéma-szolgáltatás nyújtó képességében is. Összességében ugyanakkor a két település az alapcélokban egyezik, ami leginkább hangsúlyosan járul hozzá adott ökoszisztéma-szolgáltatások jelenlétéhez és ahhoz, hogy a még potenciális szolgáltatások a jövőben realizálhatóak legyenek.

No abstract

This paper deals with the management of large rivers from systems theory and human ecology perspective. Natural systems, hierarchy and equilibrium have been widely discussed earlier on, but their relations with human-made structures and modifications on large rivers is a less covered area. One of the key statements in this field is Type One error, the inherent conflict between human-made structures and natural processes. The renewable energy concept, when applied to water resources, has some traps and misleading implications. In fact, renewable sources – including water – can also be depleted if their rate of replenishment is exceeded. Economy-driven river regulations and land use practices triggered a series of events where the system feedback of the river was not taken into account. As a result, the need for yet further manipulations and interference kept on returning, entailing even more and more costs, increased risks and destabilising natural systems. Sustainable river management takes a fresh look at the problem, with historical examples from places like the Carpathian Basin, Mesopotamia or citing recent practices from Thailand.