Soil carbon storage results from interactions between ecological processes and contributes to the global chemical regulation of the atmosphere, a vital ecosystem service. Within the ecosystem services approach, measuring soil carbon stock is used as an indicator of landscapes that function as terrestrial carbon sinks and sources. Soil carbon stock models of agricultural landscapes use national carbon stock data and are used to determine environmental benchmarks and develop land-use management strategies for improved landscape-scale carbon sequestration. The InVEST Carbon Storage model has been used as a tool to map carbon stock based on these data. However, the accuracy of the national carbon inventories of Hungary is unknown. In this study, the InVEST soil carbon stock models of two agricultural landscapes in Hungary were produced based on national soil carbon stock data and in-field collected soil sample carbon stock data. Carbon stock inventories were collated and used as InVEST carbon model inputs, and the models were mapped, compared, and evaluated to determine their usefulness in the planning of maximizing soil carbon storage in sustainable land-use management and policy development. Five InVEST soil carbon stock spatial models were produced for both agricultural landscapes, which showed great variation based on the data used to develop it. Aggregate carbon stock potentially stored in the landscape-scale study areas also varied between datasets used. Integrating soil sample data along with national carbon stock data shows prospective applicability in assessing contextual landscape-scale potential soil carbon stock storage.

A recently published checklist of Hungarian louse fauna (Insecta: Phthiraptera) listed 279 species and subspecies which have been recorded in Hungary. According to that checklist several louse species still await detection in Hungary, and many of the previously reported louse species have not been found on all expected host species yet. Our faunistical survey on avian lice started in 2005 at Ócsa Bird Ringing Station, resulting hundreds of ectoparasite samples collected from over 70 bird species. Additionally, our louse collection has grown by collecting samples in other research projects focusing on various bird species, and by sampling cadavers before taxidermy in the Bird Collection of the Hungarian Natural History Museum. As the results of a preliminary exploration of this collection, we list 20 louse species which are new to the Hungarian fauna, as well as the first Hungarian records of 17 host-parasite associations. We also found 3 louse-bird association records new for the World fauna.

Az előző elemzett időszak (1976–1980) óta 6174 védett terület alapítása történt a világon. A cikkben közölt adatok az IUCN kategóriarendszerébe sorolt védett területekre vonatkoznak. A jelenleg vizsgált időszakban az alapított területek 44,6%-a a IV. IUCN kategóriába tartozik. Az IUCN adatbázisa szerint a legtöbb területet 1981 és 1985 között Ukrajna alapította (1235 területet). 1980-ig az idő előrehaladtával nem csak a védett területek, de a nemzeti kategóriák száma is nőtt. Az eddigiektől eltérően a nemzeti kategóriák száma csökkent, 131 létezett 1981 és 1985 között. A területnagyságok az átlagtól eltérően alakulnak, többségük (51,49%) a 0 és 99 ha közötti méretű, bár az összes védett terület kiterjedésének ez 0,082%-a. Magyarországról 8 védett természeti terület került fel az IUCN listájára. Ekkor alakult az Aggteleki Nemzeti Park, ezen kívül 3 tájvédelmi körzet és 4 természetvédelmi terület is. Megállapíthatjuk, hogy az előző öt évhez képest 1981 és 1985 között ismét növekedett az alapított védett területek száma: 4871-ről 6174-re. Ebben az időszakban a természetvédelem történelmi eseményei közül kiemelkedik az ausztriai Hohe Tauern Nemzeti Park megalakulása a magashegyi élőhelyek, az indiai Sundarbans Nemzeti Park a bengáli tigrisek, a bahamai Lucayan Nemzeti Park a legmélyebb víz alatti barlangrendszer, a kongói Kahuzi-Biega Mountains Nemzeti Park a hegyi gorillák, a horvát Krka Nemzeti Park a víztani értékek, a mexikói Palenque Nemzeti Park a maják egyik legnagyobb városának és környékének védelme miatt.

Napjainkra a különböző válságok következtében egyre inkább igény mutatkozik a természet által az embereknek nyújtott javak feltérképezésére, az ökoszisztéma-szolgáltatások kutatására. Feltételezésünk, hogy a természetközeli gazdálkodás segíti fenntartani azokat az élőhelyeket, melyek jó minőségben képesek az ökoszisztéma-szolgáltatások széles skáláját nyújtani. Vizsgálati mintaterületeink Gyűrűfű és Visnyeszéplak ökofalvak, ahol az emberi tevékenység már több évtizede a természettel összhangban működik, és a gazdálkodás szempontjából a tájpotenciálhoz igazodik. Kutatásunk során elemeztük az ökoszisztémák állapotát mindkét mintaterületen, valamint a települések ökoszisztéma-szolgáltatásait hasonlítottuk össze térképi, táblázatos és szöveges formában. Az adatgyűjtés és -elemzés során szakirodalmi művekre, térképi adatbázisokra, 8 interjúra és a Visnyeszéplakon elvégzett fészkelő-madárállomány felmérésre támaszkodtunk. Eredményeink azt mutatják, hogy a mintaterületeken az ökoszisztémák állapota rendkívül jó a tájszerkezet és a fajdiverzitás szempontjából is, de vannak veszélyeztető tényezők (talaj minősége, víz mennyisége), amelyek befolyásolják és némiképp negatívan is hatnak a gazdálkodásra. Összesen 12 ökoszisztéma-szolgáltatást azonosítottunk (külön-külön 11–11-et). Az ökoszisztéma-szolgáltatások száma alapján a visnyeszéplaki gyümölcsös élőhely bizonyult a legkiemelkedőbbnek, ezt követték a gyűrűfűi erdők és a visnyeszéplaki gyepek. Az eredmények alapján több különbség is látszik a két település ökoszisztémáinak állapotában és az élőhelyeik szolgáltatásnyújtó képességében. Fontos különbség a területek szerkezeti jellegének eltérése: amíg Visnyeszéplakon kiegyensúlyozottabb az élőhelyek eloszlása, addig Gyűrűfűn az erdő és cserjés, valamint a gyep élőhelyek dominálnak. Fontos eltérés még a két ökofalu között a gyümölcsösök kezelése, ami tetten érhető a gyümölcsösök ökoszisztéma-szolgáltatás nyújtó képességében is. Összességében ugyanakkor a két település az alapcélokban egyezik, ami leginkább hangsúlyosan járul hozzá adott ökoszisztéma-szolgáltatások jelenlétéhez és ahhoz, hogy a még potenciális szolgáltatások a jövőben realizálhatóak legyenek.

Napjainkban a felszín alatti vizek jó minősége kulcsfontosságú, különös tekintettel azokra a településekre, ahol nincs vezetékes víz és a lakosok többségében ásott kutakból nyerik a mindennapokhoz használt vizet. Ezeken a területeken rendkívül fontos a negatív környezeti hatások elkerülése, hiszen a felszín alatti vizek könnyen elszennyeződhetnek. Olyan mintaterületeken végeztük vizsgálatainkat, ahol a lakosok fokozottan figyelnek környezetükre és szívügyüknek tartják, hogy ne károsítsák a körülöttük élő természetet. Ez a két terület Visnyeszéplak és Gyűrűfű, Magyarország két legrégebbi ökofalva, ahol a lakosok természetközeli és vegyszermentes gazdálkodást folytatnak, és életmódjukra is a vegyszermentesség jellemző. Mindkét mintaterület Magyarország délnyugati részében, a Zselic kistájban található Visnye, illetve Ibafa települések részeként. Visnyeszéplakon közelítőleg 150–180 fő, azaz 35–39 család, Gyűrűfűn 20–30 fő, azaz körülbelül 10 család lakik. Visnyeszéplakon 1 család kivételével mindenkinek ásott kútja van, Gyűrűfűn 4 családnak van ásott kútja. 2020. október és 2021. november között, 7 alkalommal, összesen 34 ásott kutat (Visnyeszéplak: 30; Gyűrűfű: 4) vizsgáltunk meg 8 paraméter alapján (hőmérséklet, pH, oldott oxigén, vezetőképesség, nitrit, nitrát, ammónium, foszfát). A mérések minden esetben a helyszínen történtek fotométer, pH mérő, oldott oxigén-mérő, vezetőképesség mérő és hőmérsékletmérő segítségével. Az eredmények kiértékelése során a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló rendelet, valamint a felszín alatti vizekre (6/2009. (IV. 14.)) vonatkozó kormányrendeletekben szereplő határértékeket vettük alapul. A nitrát, a nitrit és az ammónium mutatott a rendeletekben meghatározott értékektől eltérő eredményeket. Visnyeszéplak esetében nitrát szempontjából a kutak vizének közel fele, míg Gyűrűfűnél csak negyede volt határérték felett. Ammónium esetében a visnyeszéplaki kutak csupán harmadának, a gyűrűfűi kutak negyedének vize volt határérték feletti. Nitrit esetében voltak a legkedvezőbbek az eredmények, ugyanis egyik településen sem volt az átlagérték határérték feletti érték. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a hosszú távú szennyeződésnek (nitrát) Gyűrűfűn kisebb jelentősége van, mint Visnyeszéplakon, viszont a friss szennyezettséget mutató értékek esetében (ammónium, nitrit) mindkét terület hasonlóan jónak bizonyult. Fontos kiemelni, hogy az eredmények alapján biztosan nem határozhatóak meg a szennyeződések okai, illetve forrásai, de feltehetőleg köze lehet korábbi szennyezésekhez, illetve a jelenlegi szennyvízkezeléshez, állattartáshoz, kertgazdálkodáshoz.