No abstract

HaA kincseknél vonjuk meg. A véleményünk szerinti HaA2/B1 jellegű depókat csupán érintőlegesen tárgyaljuk a 7. Fejezetben. Kutatástörténet 13Az áttekinthetőség kedvéért fejezetenként felvázoljuk a vonatkozó témakör kutatástörténetét, ezért jelen fejezetben mindössze a közép-erdélyi fémdeponálással foglalkozó munkákat említjük meg. Gondolunk itt mindenekelőtt azokra az értekezésekre, amelyek valamilyen formában a bronzkincsekben előforduló tárgyak társítására, a kincsek lelőhelyeire, leletkörülményeire, nagyságára, morfológiájára és az ezekből adódó kronológiai következtetésekre, végső soron pedig a depók osztályozására és elrejtésük magyarázatára térnek ki. Sajnos a kutatott területre vonatkozó hasonló munkák rendkívül ritkán születnek, noha az anyag mennyisége és változatossága éppen az ellenkezőjét feltételezné. Napjainkig egyetlen olyan monografikus munka jelent meg, amely Kelet-Európa fémdeponálásával foglalkozik és a jelen dolgozatban kutatott területre is kitér. 14 Az erdélyi kincsleletek tanulmányozását nem kerülhették el az elmúlt 100-150 év társadalom-politikai eseményei. Ezért kutatástörténeti szempontból bizonyos irányjelző tendenciák vagy korszakok különíthetők el, amelyek a bronzkincsek előkerülését vagy feldolgozottságát meghatározták, természetesen a kor lehetőségeinek megfelelően.Első időszakként a 19. század végét és a 20. század elejét említhetjük meg. Az első világháborút megelőző évtizedeket a régészeti kutatások kibontakozása mellett a múzeumi tevékenység kezdete is fémjelzi. A gyűjtemények gyarapításával és megszervezésével párhuzamosan jelennek meg az első folyóiratok is, amelyek a szórványosan vagy kincsegyüttesekben felszínre jutott bronzokat ismertetik. Jelentőségük, hogy gyakran részletes leírásokat szolgáltatnak a leletkörülményekről és a depók szerkezetéről. Itt kell említést tennünk mindenekelőtt az erdélyi-magyar régészeti iskola képviselőiről és néhány lelkes amatőr-régészről, akiknek munkássága rendszerint a modern kutatás forrásértékű adatbázisává nőtte ki magát. Orosz Endre, 15 Téglás Gábor, 16 Téglás István, 17 Pósta Béla, 18 13 Az egyes tárgytípusok kutatástörténetéről a 2. Fejezetben teszünk rövidebb vagy hosszabb említést. Elsődleges szempont mindenekelőtt az erdélyi szakirodalom, tágabb Kárpát-medencei vagy Közép-kelet európai munkák esetében csakis az Erdéllyel kapcsolatos véleményeket, következtetéseket idézzük fel. A depók előkerülésének éveire, valamint ezek kutatottság szintjére a 4. Fejezetben térünk ki.

Large ‘scrap’ metal hoards have so far been seen as a characteristic of the older Urnfield Period in the eastern Carpathian Basin. Using the hoard from Dezmir, Romania, as a starting point, this paper describes a group of hoards with chronologically and spatially diverse components. These hoards were hidden during the younger Urnfield Period and represent smaller variants of the older, large ‘scrap’ hoards. Earlier research has used them to define a chronological horizon (‘Phase 3-Jupalnic-Turia-Ha A2’). Based on archaeological observations, spatial data and a correspondence analysis, we argue that they represent a specific hoarding practice instead, characteristic of Phase 4, i.e. the younger Urnfield Period.

x

The paper presents the bronze cauldron discovered in 2009 in the vicinity of Sângeorgiu de Pădure. After specifying its typological characteristics, other bronze artefacts from its surroundings, the find spot, the characteristics of the landscape and the role played by the cauldron within this landscape are also taken into consideration.