Researching the naturalness of forests has been becoming more and more pronounced in Hungary, since the forest’s ecosystems are also concerned by the biosphere crisis, that is a global degradation of the biotic environment. This deterioration could be observed not only through the decrease of the extention of the forests, but also through the altering of their structures. FAKOPP 3D Acoustic Tomograph have been used and coenological surveys have been carried out in 3 different layers. The examinations have been accomplished in sessile oak stands of the Zemplén Mountains, within 5 different age groups. According to the results of the instrumental measurements – except the youngest age group – the highest value of the rottenness is located in the closest layer to the topsoil, then upwards on the trunk it shows decreasing tendency. Among the stands the 80 years old age group proved to be the healthiest, while the 20 years old group had the worst values. Based on the Shannon and Simpson diversity, the most diverse age group in the ground layer is the 60 years old group, while in the canopy is the 80 years old group. The rottenness measured in the younger stands concerned the higher parts of the trunks and it has presumably evolved because of the frost cracks. The diversity values of the shrub and the ground layer followed the same tendency.

No abstract

Nowadays, forest management focuses on nature- and environmentally-friendly methods in Europe with less fossil fuel use; however, animal-powered logging is rarely covered by scientific papers despite the fact that it is considered to be less harmful to topsoil, wood stands, saplings, and natural values than heavy machines. The main goal of this study is to determine its characteristics, advantages, and disadvantages based on structured and semi-structured interviews with loggers and foresters in every Hungarian state-owned forest area. Our results show that while 39 out of the total 116 Hungarian forest districts hired teams that applied horses for logging in 2013, their number fell to 24 in 2021. Despite this negative tendency, 34 out of the 44 forest districts that operate in hilly and mountainous areas still find horses to be useful for timber extraction. Five forest districts own horses, but none of them use animal power for logging (only for touristic and hunting activities). The productivity of a logging team depends on the timber extraction distance, terrain slope, number of workers, and cut timber volume per turn. The average logging capacity of a brigade with horses is 0.78 m3 per load, 15 m3 per day, and 2413 m3 per year. The average terrain slope angle is 15°, situated 350–450 m above sea level. The average timber extraction distance is 185 m, and the width of a track made by a horse is 96 cm. The average distance from the barn to the cut-block area is 11 km. Lower impact of horse logging on the affected area is more important than the amount of the harvested wood. Therefore, from a nature conservation aspect, it is essential to maintain animal logging and promote it with training and financial incentives.

Az erdészeti faanyagmozgatás akár hosszútávon is maradandó károkat okozhat a fakitermeléssel érintett talajok minőségében. Kutatásunk során a faanyag kiszállítását végző gép talajtömörödésre gyakorolt hatását vizsgáltuk, összesen 7 db, a közelítőnyomon elhelyezett 2×2 m-es kvadrátban, a Gödöllői Dombvidéken belül a Babat-völgyben, a Gudra-oldalban. A közelítőnyomon belül a keréknyomban és a tengelyközben mértük fel a talajellenállás és a -nedvesség értékét, 0–40 cm között 10 cm-ként. Az erdészeti gép által kialakított keréknyomban a talajréteg 0–30 cm közötti mélységben erősen tömörödöttnek (3,12–3,86 MPa) minősült. Ezzel szemben a tengelyközben a talajellenállás legnagyobb mediánja is csak 1,728 MPa (p<0,05), ami kellően lazult talajállapotnak tekinthető.

A lovas közelítés előnyeit kívánjuk bemutatni erdő- és természetvédelmi szempontból a szakirodalmak és terepen végzett interjúk alapján. Ennek az erdei anyagmozgatási módszernek legfőbb előnye a talaj, a visszamaradó fák és az újulat védelme. Környezetvédelmi jelentősége, hogy nincs károsanyag-kibocsátása, nincs szükség üzemanyagra, továbbá az általa elfogyasztott energiaforrás megtermelhető a gazdálkodó által is. Hátránya főleg a teljesítményben mutatható ki, mivel egységnyi idő alatt kevesebb térfogatú faanyagot képes közelíteni, mint a gépek. A kutatás során felmérésre került a lovas közelítés gyakorisága az állami erdőterületeken. Az összes hazai erdészet 25,86%-a alkalmaz lovakat a közelítés elvégzéséhez. Az erdészetek 7,76%-a elvétve, csak nagyon ritkán foglalkozik lovas közelítéssel. Leggyakrabban törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítések esetében kapnak megbízást, mert gazdaságosabb és a lovak számára kímélőbb. Ezen kívül 4 erdészetnél használják a lovakat vadetetéshez és barkácsolásra. A 116 erdészet közül összesen csak 3 tart fenn fogatgazdaságokat.